Privacy policy online services

Adatvédelmi hírek

ARCHÍVUM 2009

 Naponta 10 milliárd spamet küldött - megbukott
2009. december 23.

Szerencsére nem lehet büntetlenül megúszni, ha valaki felhasználók millióit zargatja kéretlen levelekkel. Ausztráliában 210 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélték azt az embert, aki olyan komoly számítógépes parkkal rendelkezett, hogy naponta akár 10 milliárd spamet is képes volt kiküldeni az általa illegálisan megszerzett elektronikus levelezési címekre. 
A huszonhat esztendős, új-zélandi születésű Lance Thomas Atkinsont a helyi törvények értelmében akár 2,5 millió dollárra is büntethették volna, azonban a bíróság végülis megelégedett a már említett 210 ezer dolláros pénzbírsággal, melyben komoly szerepet játszott, hogy emberünk a nyomozás során maximálisan együttműködött a hatóságokkal. 
A bíróság kimondta továbbá, hogy Atkinson az elkövetkezendő hét évben semmilyen spam jellegű e-mailt sem küldhet a számítógépéről, ezenkívül olyan személyekkel sem léphet kapcsolatba, akik bárminemű spam tevékenységekkel hozhatók összefüggésbe. 
A spammer királyként ismert Atkinson kéretlen elektronikus levelei kapcsán az utóbbi időkben egyedül Ausztráliában több mint 140 ezer panaszos bejelentést tettek. Emberünk egyébként a hagyományos spammer vonalon mozgott, tehát elsősorban illegális gyógyszereket, férfiasságot fokozó termékeket, illetve fogyasztó tablettákat próbált egyedi módon népszerűsíteni. Atkinsont korábban egyébként már Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is komoly pénzbírságra ítélték.
forrás: Hirszerzo.hu

 

 Jogvédők panaszkodtak Sólyomnál az új titoktörvényre
2009. december 21.

Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogzsabályt. Az államfő hivatala azt közölte, külön kérés nélkül is megvizsgálják a törvényt. 
Nyílt levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz az új titoktörvény miatt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. A civil szervezetek azt kérik az államfőtől, hogy ne írja alá a parlamentben december 14-én nagy többséggel elfogadott törvényt, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz (Ab). 
A civil szervezetek szerint a törvény több eleme is alkotmányellenes módon korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jogot, ezért azt kérik Sólyomtól, éljen az alkotmányban biztosított jogával és kezdeményezze a törvény előzetes normakontrollját. Az új titoktörvény alapján tartalmi korlátok nélkül lehetne titkosítani adatokat, a minősítés felett pedig nem lenne biztosítva a hatékony bírói kontroll. 
A civil szervezetek levelükben azt írják, az új törvény szakít a jelenlegi gyakorlattal, amelyben az szükséges egy adat titokká minősítéséhez, hogy az a titokköri jegyzék valamelyik kategóriájába tartozzon, illetve egy minősítési eljárásban az arra feljogosított személy megállapítsa, hogy nyilvánosságra kerülése közvetlenül sértene valamilyen közérdekeket. Az új jogszabály elhagyná a titokköri jegyzéket, de nem adna helyette más garanciákat. Az eredeti javaslatban ugyan szerepelt, hogy mely esetekben nem lehet titkossá minősíteni adatokat, de ezt Tóth Károly MSZP-s képviselő javaslatára a kivették a szövegből. 
A jogvédők szerint a titoktörvény csak nagyon korlátozottan ad lehetőséget a minősítések felülvizsgálatára, ezáltal valójában nem biztosítja a titkosítás feletti bírói kontrollt, mert csak egy esetben ad lehetőséget felülvizsgálatra: ha azt az adatvédelmi biztos kezdeményezi, de a minősítő nem ért egyet, ezért megtámadja a döntést a bíróságon. A civil szervezetek szerint ez a szabályozás nem pótolja a bírói felülvizsgálat általános lehetőségét. A törvény eredeti szövegében szerepelt ugyan, hogy bárki kezdeményezheti egy adat minősítésének megváltoztatását, de a parlament többsége ezt is kivette a tervezetből. 
A nyílt levél aláírói kifogásolják azt is, hogy a titoktörvény a büntető törvénykönyv módosításával kiszámíthatatlanná teszi a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi következményeinek alkalmazását, és lehetőséget ad politikai érdekek szolgálatára. A törvény ugyanis kimondja, hogy titkos adatokkal való visszaélés miatt csak az adatok kezelésére jogosult hivatal vagy személy feljelentése alapján lehet büntetőeljárást folytatni. Nem lehetne például feljelentést tenni akkor, ha a minősítés csak valamilyen állami rendellenesség szolgál. 
Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke az [origo] érdeklődésére azt mondta, az államfőnek külön felkérés nélkül is kötelessége alkotmányossági szempontból megvizsgálni minden, az Országgyűlés által elfogadott törvényt. A titoktörvény esetében ez a vizsgálat még folyamatban van, annak várható eredményéről Wéber nem tudott nyilatkozni. 
forrás: Origo.hu

 

 Adatvédők bírálják a Facebookot
2009. december 11.

A napokban a Facebook minden felhasználójánál felbukkan majd egy ablak, amely adatvédelmi beállítások elvégzését javasolja számukra. Ám a közösségi szájt ezt a menüt úgy állította össze, hogy az elsősorban az információk mindenki mással való megosztására ösztönöz, ami miatt sokan bírálják a szájtot. 
Mint arról korábban mi is hírt adtunk, a Facebook bejelentette, hogy adatvédelmi okokból megszüntetik az olyan csoportokat az oldalon, amelyekhez lakhelyük alapján csatlakozhatnak a felhasználók (pl. Budapesten élők csoportja), ezenkívül az adatvédelmi beállítások elvégzésére buzdító kampányt indított. Önmagában ez helyes, példamutató cselekedet, hiszen mint korábbi cikkünkből is kiderül, elég bonyolult úgy beállítani a Facebookot, hogy a személyes adatokhoz, fényképekhez, bejegyzésekhez tényleg csak azok férjenek hozzá, akiknek szánták ezeket. 
A napokban a belépést követően a felhasználókat egy "Adatvédelmi kijelentés" című ablak fogadta, amelynem túl szerencsés módon angol és magyar szöveget vegyesen tartalmazott. Ezt követően az oldal az adatvédelmi beállítások leegyszerűsített konfigurálását biztosító oldalra navigálta a felhasználókat. Ezzel ugyan még az adatvédőknek sem lett volna problémájuk, azzal azonban már igen, hogy a leegyszerűsített felületen azt sugallja a felhasználóknak az oldal a felhasználóknak, hogy mindenkivel osszák meg az információkat. Azt ugyanis, hogy mik is a meglévő beállítások, nem tüntetik fel a listán, a netezők csak két lehetőségből választhatnak: információk megosztása mindenkivel, jelenlegi beállítások megtartása. Ez az Epic, az amerikai elektronikus adatvédelmi információs központ vezetője, Marc Rotenberg szerint cseppet sem fair eljárás. 
Az Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet közleményében ugyancsak bírálja a Facebook lépését, amely szerint a kampány nem is az adatvédelmet szolgálja, mivel elsősorban arra próbálják rávenni a felhasználókat, hogy még több privát adatot osszanak meg magukról a világgal mint eddig. A TechCrunch hírblog szerzője, Jason Kincaid szerint az adatvédelmi beállítások módosítása elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a közösségi oldalakon publikált tartalmakban a webes keresők hatékonyabban tudjanak kutakodni - írja a BBC. Egy másik blogger szerint a mostani változtatások nem az adatok védelmét biztosítja, ehelyett a forgalom és a nyilvános tartalmak elérhetőségének növelését szolgálja. Szerencsére a korábban bemutatott széles körű adatvédelmi beállítások továbbra is rendelkezésre állnak, ezeket ugyanis csupán kiegészíti a most debütált, leegyszerűsített felület, bár az alapos konfigurációhoz külön be kell gépelni a belépési jelszót a tagoknak. 
forrás: Origo.hu

 

 Adatvédelmi aggályok az USA-val szemben
2009. december 1.

Adatvédelemmel kapcsolatos aggályai miatt Magyarország Ausztriával és Németországgal együtt tartózkodott, amikor az EU27-ek belügyminiszterei hétfőn jóváhagyták a terrorizmus pénzügyi hátterének meggyengítését célzó EU–amerikai átmeneti megállapodást. 
Bár az egyezmény céljaival egyetért, adatvédelmi megfontolásokból mégis tartózkodott a magyar küldöttség, amikor az EU27-ek belügyminiszterei hétfőn elfogadták a pénzügyi tranzakciók adatainak cseréjéről szóló átmeneti megállapodást – közölte a tanácsülést követően újságírókkal Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. 
Az EB új mandátumot kér egy új egyezmény kitárgyalásáhozA magyar tartózkodást az indokolta, hogy hazánk megítélése szerint az Európai Unió a hazai adatvédelmi szinthez képest túl sok engedményt tett az amerikai félnek. 
Az egyezményben például titok övezi az adatkezelő kilétét, amit az érvényes magyar adatvédelmi szabályok tiltanak – mondta el a miniszter a Bruxinfonak. 
Mint ismeretes, az amerikai pénzügyminisztérium a terrorizmus pénzügyi hátterének felgöngyölítésére, a terroristagyanús személyek és pénzügyi mozgások leleplezésére törekszik. A pénzügyi tranzakciók adatait jelenleg a 2001 után létrehozott SWIFT rendszeren keresztül továbbítják. Noha a kezdeményezés kezdetben óriási vitát váltott ki az adatvédelemre érzékeny európai államok körében, 2007-ben egyezményben szabályozták az információátadás feltételeit. 
A mostani megállapodás körülbelül egy évig lesz érvényben, a Bizottság – már a december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződés alapján – tavasszal új mandátumot kér a tagállamoktól egy új egyezmény kitárgyalása céljából. 
Draskovics Tibor ugyanakkor üdvözölte, hogy a tanács hétfői döntése értelmében a szerb állampolgárok – és köztük a vajdasági magyarok – december 19-től vízummentesen utazhatnak a Schengen-térség országaiba. Hozzátette: a határ nyitottabbá válása hazánk felelősségét is növeli, hiszen a vízummentes utazás lehetősége a bűnözők mozgásterét is bővíti. 
forrás: ITBusiness.hu

 

 Erősebb adatvédelmet szeretnének a franciák
2009. november 15.

Etikai kódexszel biztosítaná 2010-től Franciaország az internetezőknek a világhálóra feltett személyes adatok végleges eltüntetésének jogát. 
Az informatikai és szabadságjogok országos bizottságának (CNIL) jelentése szerint a franciák 71 százaléka, a 18 és 24 év közötti fiataloknak pedig 78 százaléka nem tartja kielégítőnek a személyes adatok védelmét a világhálón. Több álláskeresőnek okozott már ugyanis problémát az, hogy egy kiválasztott cég személyzeti vezetője azért utasította el őket, mert egy közösségi oldalon vagy más honlapon negatív információra és nem éppen előnyös fotóra bukkant a jelentkezőkről. 
Az internetezők nem feltétlenül ugyanazon az oldalon tüntetik a címüket, a telefonszámukat vagy más személyes adataikat, de azokat könnyű a világhálón összegyűjteni, s ebből adódhatnak a problémák. Minden valaha megadott adatról ugyanis nyom marad az interneten, amelyeket a keresőprogramok rögzítenek és tárolnak, és azokat csak bonyolult eljárással lehet véglegesen kitörölni. 
Az internetezők személyes adatainak védelmére azért dolgozott ki törvényjavaslatot két francia szenátor, mert aggasztónak találják, hogy elsősorban a közösségi oldalakra feltett személyes jellegű információk, fényképek, videók bárki számára könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók. A tervezet szabályozná a személyes adatok megőrzésének feltételeit, és biztosítaná a netezőknek a világhálóra felkerült információk végleges eltüntetését, beleértve az internetet használó számítógépek IP-címének nyomát is. 
A "digitális felejtés jogáról" Párizsban rendezett konferencián a digitális gazdaság fejlesztésével megbízott francia államtitkár viszont inkább egy olyan etikai kódex megalkotását javasolta a résztvevő internetszolgáltatóknak, a területet kutató szakértőknek és politikusoknak, amelyhez saját érdekükben önként csatlakozhatnának a szolgáltatók. Nathalie Kosciusko-Morizet ugyanis úgy véli, hogy a személyes adatok meghatározása országonként és kultúránként változik, ezért azok internetes védelmét nehéz lenne törvénybe foglalni. De a "digitális felejtéshez való jog" - annak érdekében, hogy véglegesen levehessük az internetre feltett adatainkat vagy eltüntethessük azoknak a világhálón hagyott nyomait - a francia kormánytag szerint mindenkit megillet.
A kódex azonkívül hogy biztosítaná az adatok eltüntetésének jogi és technikai feltételeit, a honlapokat "megbízhatósági fokuk" szerint a felhasználók számára világosan megkülönböztethető módon három nagy csoportba sorolná. Az elsőbe tartozókról a felhasználó tudná, hogy azokat névtelenül látogathatja. A második csoportba azok a honlapok tartoznának, amelyeken előre pontosan meghatározott adatokkal lehetne csak belépni. A harmadik fajta internetes oldalakon fel kellene tüntetni, hogy a netezőnek valós személyes adatait meg kell adnia. Az államtitkár azt szeretné, hogy minden honlap maga határozza meg, hogy melyik csoportba kíván tartozni, s ez egyértelműen fel legyen tüntetve a felhasználók számára. 
forrás: SG.hu

 

 Megváltoztatja adatvédelmi szabályait hat közösségi portál
2009. november 14.

A féltucat közösségi oldal üzemeltetői nyilatkozatban vállalták, hogy a jövőben jobban figyelnek a regisztrált tagok és látogatóik személyes adatainak védelmére. 
Mindez azt jelenti, hogy sikeres volt a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) legutóbbi kampánya, amelyben bizonyos adatvédelmi előírások szigorítása mellett és egyes üzleti feltételek eltörléséért, illetve módosításáért szállt harcba.
A nyilatkozatban a Xing, a MySpace, a Facebook, a Lokalisten, a Wer-kennt-Wen és a StudiVZ működtetői vállalták, hogy bizonyos üzleti feltételeket a jövőben egyáltalán nem fognak alkalmazni. Így például az üzemeltetők lemondtak arról, hogy felhasználják a felhasználók által az interneten megjelentetett különböző tartalmakat.
"A körmükre fogunk nézni és meg fogjuk vizsgálni, hogy miként ültetik át a gyakorlatba a kötelezettségeiket. Nem kell mindig a törvényekre várni. Aki bízik a felhasználókban, az önként is lehetővé teszi az erősebb fogyasztóvédelmet" - jelentette ki Gerd Billen, a VZBV vezetője.< A közösségi oldalaknak a jövőben jobban kell védeniük az új tagok profiljait, új beállítási lehetőségeket kell biztosítaniuk, hogy mindenki maga dönthesse el, kik láthatják a személyes adatait. Emellett vizsgálniuk kell majd azt is, hogy a technikai újításoknak milyen hatása van az adat- és a fogyasztóvédelemre. A nyilatkozatban vállalt kötelezettségeket mindegyik aláírónak legkésőbb 2010 január végéig teljesítenie kell.
"Örülünk annak, hogy a közösségi hálózatok működtetői készek voltak az együttműködésre" - mondta Carola Elbrecht, a VZBV Fogyasztói Jogok a Digitális Világban nevű projektjének vezetője. A Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége idén júliusban indított vizsgálati eljárást számos közösségi oldal üzemeltetője ellen és több mint 80 nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezettel közösen elkészített egy átfogó anyagot, amelyben a legfontosabb módosítási javaslatok szerepeltek. 
forrás: SG.hu

 

 Beperelte a Google-t a svájci adatvédelmi biztos
2009. november 13.

Az ombudsman szerint sértik a személyiségi jogokat a Google Street View Svájcban készült fotói, és nem elégszik meg azzal, hogy a cég ígéretet tett azok módosítására. Az alpesi ország az első, ahol per indul a szolgáltatás miatt, és le is vehetik a netről az országban készült panorámaképeket. 
A svájci adatvédelmi biztos a szövetségi bírósághoz fordul a Google Street View miatt, mivel véleménye szerint az internetes vállalat nem tett eleget a szolgáltatással kapcsolatos korábbi kéréseinek - írja az AFP. Hanspeter Thuer már augusztusban felszólított a Google-t, hogy módosítsa az online térképein megtekinthető panorámaképeket. 
Az adatvédelmi biztos szerint az utcaképeken látható emberek arca nem mindenhol van megfelelően elhomályosítva, ami szerinte különösen az érzékeny helyszínek, vagyis börtönök, kórházak, iskolák környékén megörökített személyek esetében lehet aggályos. Thuer szerint a felvételeken rendszámtáblák is felismerhetők, és azt is kifogásolja, hogy a Google autók tetejére szerelt kamerái magánterületre is beláttak a kerítések, sövények fölött. Az adatvédelmi biztos az említett problémák korrekciója mellett arra kötelezné a céget, hogy az egy héttel előre értesítse a lakosságot, amikor egy település végigfotózásába kezd. 
A Google kész megvédeni magát a bíróságon, és hisz benne, hogy a Street View egy teljes mértékben törvényes szolgáltatás Svájcban és máshol is - nyilatkozta az AFP-nek Matthias Meyer, a cég egyik szóvivője. Az internetes vállalat már korábban felajánlotta az adatvédelmi biztosnak, hogy változtat a képeken, és egy jobb szoftverrel tökéletesebben elhomályosítja a kifogásolt részleteket, erre azonban mindeddig nem került sor. Ugyan már a világ több országában is tiltakozó akciók indultak a Street View szolgáltatás ellen, Svájc az első, ahol perre is sor kerül. Görögországban a hatóságok adatvédelmi aggályok miatt leállíttatták a fotózást, és további garanciákat kértek a cégtől, áprilisban egy angliai falu lakói állták el a Street View-s autó útját, Japánban pedig alacsonyabbról kellett újrafotózni a képeket, szintén azért, mert a kamera átlátott a kerítéseken. Magyarországon szintén vizsgálódik az adatvédelmi biztos hivatala a szolgáltatással kapcsolatban, ezért az még nem indulhatott el, Németországban pedig a nyers, kitakarás nélküli felvételek letörlésére szólították fel a Google-t. 
Hanspeter Thuer arra is megkérte a szövetségi bíróságot, hogy töröltesse az a Google svájci utcákon készült panorámaképeit az ítélethozatalig, így a nyáron elindított svájci Street View hosszú időre el is tűnhet az internetről. Minderre annak ellenére kerülhet sor, hogy a svájci Google Maps felhasználók maguk is megkedvelték a szolgáltatást a TNS piackutató felmérései szerint. A panorámaképek megjelenése óta 20 százalékkal többen használják a Google online térképszolgáltatását az országban, és minden 20 ezer felvételből csak egy miatt érkezett panasz a céghez, amely kérésre leveszi a felhasználók által kifogásolt felvételeket. 
forrás: Origo.hu

 

 Egységes adatvédelmi elvekben állapodott meg az EU és az USA
2009. november 5.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok a jövőben közös adatvédelmi elveket alkalmaz a transzatlanti rendőrségi együttműködésben, továbbra sem kérnek vízumot egymástól, és felülvizsgálják a légiutas-egyezményt. 
A kooperáció az úgynevezett Stockholmi Program keretében még intenzívebb lenne. A tervek alapján a két fél a következő hónapokban kidolgozza és megköti az erről szóló megállapodást, továbbá részletesen kitérnek majd az internetre és annak lehetséges szabályozására is. Az Európai Unió és az Egyesült Államok első lépésként egy közös transzatlanti adatvédelmi állásfoglalást tett közzé. Ebben kitértek a személyes adatok kezelésére a különböző programokban (légiutas-nyilvántartások, pénzügyi tranzakciók ellenőrzése stb.).
Az állásfoglalást kiadását az amerikai fél részéről az belbiztonsági minisztérium a hivatalos blogjában üdvözölte. A rendőrségi és az igazságügyi együttműködés mellett az EU és az USA még szorosabbra vonná a kapcsolatát a terrorizmus elleni harcban, valamint a határvédelem területén. Az együttműködésbe bevonnák a gazdasági és a tudományos intézeteket is.
A két fél bejelentette, hogy adatvédelmi szempontokból felülvizsgálják a korábban kötött légiutas-egyezményt. Emellett az Európai Unió és az Egyesült Államok garantálni akarják, hogy a polgáraik a jövőben is vízum nélkül utazhassanak be egymás területére. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szoros kapcsolatokra törekszik a Frontex európai uniós határvédelmi ügynökséggel és a kooperáció kiterjedne a későbbi határőrizeti rendszerek fejlesztésére is. Ezenkívül szintén együttműködne a két fél az online gyermekpornográf tartalmak és a kiberbűnözés elleni harcban, illetve a terroristák nemzetközi pénzmozgásainak felderítésében és ellenőrzésében. Végül, de nem utolsó sorban az EU és az USA közösen akar hatékony kibervédelmi rendszereket létrehozni.
Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos júliusban a Stockholmi Program kapcsán már élesen bírálta az európai adatgyűjtéseket. A szakember leginkább az európai uniós belügyi politikusok ellenőrzési őrületét támadta, mondván nem elég, hogy mindig újabb adatbankokat hoznak létre, ráadásul ezeket még össze is kötik egymással. Az EU elnöki tisztét betöltő Svédország ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy erősítik az adatvédelmet és a belső biztonság fokozása semmiképpen sem valósulhat meg a polgári jogok és adatvédelem kárára. 
forrás: SG.hu

 

 A franciák belevágnak: névtelen önéletrajzzal a diszkrimináció ellen
2009. november 4.

A munkafelvételi diszkrimináció ellen a névtelen önéletrajz bevezetésével kíván harcolni a francia kormány, amelynek alkalmazását kísérleti jelleggel hét megyében próbálják ki. 
A négy évvel ezelőtti külvárosi zavargásokat követően Jacques Chirac volt államfő javaslatára 2006 áprilisában fogadott el törvényt a parlament a névtelen önéletrajz kötelező bevezetéséről az ötvennél több főt foglalkoztató munkahelyeken, de annak alkalmazásáról máig nem született meg a végrehajtási rendelet. Xavier Darcos munkaügyi és Eric Besson bevándorlásügyi miniszter, valamint Yazid Sabeg esélyegyenlőségi államtitkár kedd esti sajtótájékoztatója szerint a 2010 áprilisáig tartó kísérletben hét megyében, önkéntes alapon összesen 49 nagyvállalat, többek között az Accor, az Axa, a francia posta, a Coca Cola, a PSA-Peugeot Citroen, a L'Oréal, az Eurodisney és több bank vesz részt. 
A névtelen önéletrajz bevezetése a kormány szándékai szerint segíthet elhárítani azt az akadályt, hogy egy jelentkezőt a bőre színe, neve hangzása vagy a lakóhelye miatti előítéletek következtében ne hívjanak be állásinterjúra. 
A névtelen önéletrajzon - amelyeket a munkaügyi hivatal kezel - a kísérletben résztvevő munkáltatók nem láthatják a jelentkező fotóját és személyes adatait, azaz nevét, keresztnevét, nemét, címét (beleértve az e-mailt is), korát, születési dátumát és helyét, állampolgárságát és családi állapotát. Ezekről az adatokról csak az önéletrajzon feltüntetett egyéb információk alapján kiválasztott jelölttől az állásinterjún értesülhetnek. 
A témáról bővebben olvashat ahttp://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/11/adatvedelem-a-kivalasztas-soran-avagy-az-ures-oneletrajzok-kora/ címen. 
forrás: Hirszerzo.hu

 

 Milliókat fizethet a spamkirály a Facebooknak
2009. november 2.

Egy amerikai bíróság határozata értelmében az amerikai önjelölt spamkirálynak, Sanford Wallace-nak több mint 130 milliárd forintnak megfelelő kártérítést kellene fizetnie a Facebook közösségi szájtnak.
Az ügyében eljáró bíróság 711 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a magát már a kilencvenes évek óta "spamkirályként" emlegető Sanford Wallace-t a 2003 óta létező CAN-SPAM törvény megsértése miatt. A spammer cége kéretlen reklámüzeneteket terjesztett a közösségi szájton, illetve ezekkel szemetelte tele egyes felhasználók üzenőfalait is. 
Ugyanakkor azt a közösségi szájt működtetői is elismerték, nem tartják valószínűnek, hogy Wallace ki fogja fizetni a kártérítést, de azt remélik, a tetemes összegű bírság kiszabása elrettenti majd a kéretlen reklámozásban érdekelt egyéb cégeket. A Facebook egyébként eredetileg 7 milliárd dolláros kártérítést szeretett volna jogi úton bevasalni a spammeren, akinek cége a fent említett törvényt 14 millió alkalommal sértette meg - írja a Telegraph. Bár az ügyben még nem született végleges ítélet, a spammer nagy eséllyel számíthat letöltendő szabadságvesztésre is. A tavalyi évben a Facebook már pert nyert egy másik társasággal szemben, amely szexuális tartalmú üzenetekkel bombázta a felhasználókat - végül 873 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie. 
forrás: Origo.hu

 

 Adatvédelmi biztoshoz fordult a pécsi vízmű
2009. október 29.

Az adatvédelmi biztoshoz fordult Pécs korábbi vízszolgáltatója, mert jogellenesnek tartja a "lakossági fogyasztói szokások felmérése" elnevezéssel zajló adatgyűjtést, amit az új szolgáltató, illetve az általa megbízott társaság kezdett a napokban Pécsett. 
A vízműépület október eleji önkormányzati birtokba vételével a vízszolgáltatásból kizárt, francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt. az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: "ez az akció több ponton is sérti a személyes adatok védelmére és a piackutatásra vonatkozó jogszabályokat". Ezért arra kérte az ombudsmant, tiltsa el az álláspontja szerint jogellenes gyakorlattól a Tettye Forrásház Zrt.-t, illetve az annak megbízásából tevékenykedő céget.
"A legnagyobb probléma az, hogy fogyasztói szokások felmérése címen ténylegesen adatgyűjtés zajlik, és ez alkalmas a fogyasztók megtévesztésére" - olvasható a dokumentumban.
Hozzátették: "aggályos továbbá az is, hogy a kérdőívben szereplő hozzájárulás szövegében nem egyértelmű, kit takar az adatok arra jogosult általi kezelése, az adatok felvevőjét vagy a Tettye Forrásház Zrt.-t vagy bármely más társaságot. A megfelelő tájékoztatás hiányában nem egyértelmű, hogy a fogyasztók milyen célból és kinek szolgáltatják ki a személyes adataikat, s azokat ki és mire fogja felhasználni".
A közvélemény-kutatásra egy olvasó hívta fel az Új Dunántúli Napló figyelmét, elküldve a baranyai napilap szerkesztőségének a kérdőívről készített telefonos felvételét. Az olvasó jelezte, hogy a nyomtatványon részletes fogyasztói és a vízórára vonatkozó adatokat lehet megadni, azon fogyasztói szokásokra utaló kérdések nem szerepelnek.
Winkler Tamásnak, a Tettye Forrásház vezérigazgatójának a lap csütörtöki számában adott magyarázata szerint közvélemény-kutatók bevonására azért van szükség, hogy minél előbb szerződést köthessenek a fogyasztókkal. Elmondta: óraleolvasók is járják a várost, de ők két hónap alatt végeznének a munkával. 
forrás: Nepszava.hu

 

 Közösségi oldalak: tömeges adathalászat melegágyai - Szigorúbb adatvédelem kell
2009. október 28.

Az Európai Bizottság várhatóan már 2010 elején közzétesz egy új szabályozási tervezetet, amelynek célja az elektronikus adatvédelmi normák szigorítása. A közösségi oldalak adatvédelmét is a lehető leghamarabb szigorítani kell: folyamatosak az adatlopások, tiltott reklámtevékenységek és a magánéleti szféra sérelmei.
A felülvizsgálat egyaránt érinti a fizikai hálózatok üzemeltetőinek és a különféle információs szolgáltatóknak a tevékenységét. A biztonsági követelményeket az utóbbi hónapokban felbukkant – és sokasodó – panaszok nyomán kell újrafogalmaznia Brüsszelnek. A feltárt sérelmek között a legismertebb az adatlopás, az illegális adatterjesztés, az előfizetők tevékenységének kifürkészése-elemzése és ez utóbbira alapozott, célzott reklámtevékenység. 
Közvetlen anyagi károk forrása lehet a banki információk (kártyaszám, számlaszám, egyenleg-adatok) eltulajdonítása és adásvétele, ami óriási tételekben folyik az interneten. Ezt kiegészíti az utazási, egészségügyi és internetes vásárlási adatok gyűjtése.
A személyes adatok további sérelmének forrásává válhat az az irányzat, amelynek részeként adatfeldolgozási és adattárolási funkciókat egyre gyakrabban tesznek ki a hálózatokra. Az – angolul „cloud computing” néven ismert – eljárás részeként az elektronikus levelek megírása és tárolása is a világhálóra kerül, háttérbe szorítva a, korábban a személyi számítógépeken végzett műveleteket. A Google a levelezési rendszerét például kiegészítette naptárkezeléssel, dokumentumok és fényképek tárolásával, ami a visszaélések tág köre előtt nyitja meg az utat.
Az eljárás veszélyeit már a nyáron firtatni kezdte egy 37 fős – a világ legrangosabb egyetemeiről kikerülő – akadémikus csoport, amely hasonló kockázatokat lát a Hotmail és Yahoo szolgáltatások körében, illetve a Facebook és a MySpace web-helyek tevékenységében. Az irányzat teljes elfajzásához vezetne az, ha általánossá válna a továbbított levelek tartalmának elemzése, és az ehhez igazított, célzott reklámok küldése. Brüsszel számára különösen irritálóvá vált az a gyakorlat, amelynek részeként figyelik, feljegyzik és rendszerezik az internet felhasználóinak a hálózaton folytatott tevékenységét.
A levelek tartalmi elemzése mellett kutakodás tárgyává válhat, például, hogy ki milyen információt kér le a keresőgépekről, illetve ki és milyen internetes helyeket látogat. Ilyen információk alapján egy nagy brit internetszolgáltató elkezdett – a felhasználók tudta nélkül – magatartás-profilokat felállítani, amiről az EurActiv megállapította, hogy ott ez nem is jogszerűtlen. Míg ugyanis az uniós ajánlás szerint a felhasználó „kifejezett, önként, és kellő tájékozottság alapján adott” felhatalmazása nyomán lehet az adatait feldolgozni, addig a hatályos brit előírások szerint elég ha „jó okkal feltételezhető” az ilyen engedély megadása.
Mindezek ellenszereként Brüsszel elsősorban kötelezővé tetetné a felhasználók tájékoztatását, minden hasonló akcióról. A bizottság ezen a ponton szembesül olyan bírálatokkal, hogy az értesítéssel éppen elbátortalanítanák és eltántorítanák az előfizetőket a legújabb szolgáltatásokkal szemben. Az információs társadalom ügyeiben illetékes brüsszeli biztos, Viviane Reding azonban úgy véli, hogy a tervezett szigorítás és a figyelmeztetések nyomán egészséges kockázat-tudat alakul ki a fogyasztókban, ami idővel a szolgáltatások iránti bizalom megerősödéséhez vezet. 
forrás: VG.hu

 

 Millió eurós adatvédelmi bírságot kap a Deutsche Bahn
2009. október 22.

Komoly pénzbüntetéssel sújthatják a Deutsche Bahnt (DB), amiért titokban megfigyeltette munkatársait. 
A Süddeutsche Zeitung birtokába került információk szerint Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos - a korábbi sorozatos adatvédelmi jogsértések miatt - 1,1 millió eurós pénzbírság megfizetésére akarja kötelezni a német vasúttársaságot. A konszernnek 14 napja van arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Amennyiben ezt elmulasztja, az összeget ki kell fizetnie.
Ezzel párhuzamosan a berlini ügyészség szóvivője megerősítette, hogy a Deutsche Bahn új elnöksége időközben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és számos bizonyítékot nyújtott át. A hivatal több különböző ügyben is vizsgálódik, mivel számos magánszemély is feljelentette a DB-t. Szintén tanulmányozza az ügyészség a Gerhart Baum és Herta Däubler-Gmelin korábbi szakvéleményét, valamint a KPMG tanácsadó cég vizsgálati jelentését. A szóvivő hozzátette, hogy emellett felmerült a gyanúja, hogy a vasúttársaság illegális úton és korrupt eszközökkel szerzett információkat. 
"A dolog nem ért váratlanul, ugyanis ezek az akciók aránytalanok és emiatt jogsértőek voltak. Kétségtelenül bűncselekmények történtek" - közölte Gerhart Baum. A Deutsche Bahn megfigyelési botránya január végén robbant ki, amikor kiderült, hogy a vállalat titokban ellenőrizte 173 ezer munkatársát. Később ismertté vált, hogy a cég a munkatársai elektronikus levelezésébe is betekintett, törölt számos e-mailt, merevlemezeket kutatott át, valamint fórumokat és rádióanyagokat manipulált. 
forrás: SG.hu

 

 Kemény bírság járhat a kéretlen reklámért
2009. október 5.

A postai úton terjesztett, kéretlen reklámnyomtatványok évente akár 9 kiló hulladékot is jelenthetnek a háztartásoknak. Ökológusok arra figyelmeztetnek, egy matricával elkerülhető, hogy a címre szóló nem kívánatos reklámokat bedobják postaládánkba. 
A szlovákiai Föld Barátai (Priatelia Zeme SPZ) nevű környezetvédő szervezet kassai lakótelepeken végzett felméréséből kiderült, a hazátartások nem tanúsítanak nagy érdeklődést a postai reklámnyomtatványok iránt. Branislav Moňok aktivista közölte, az emberek 50-70 százaléka azonnal kidobja a reklámanyagokat, míg 20-30 százalék például zöldségpucoláshoz használja fel a röplapokat. Csupán 10 százalék olvassa rendszeresen a különböző reklámküldeményeket. 
A civil szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek egy matricával el tudják kerülni a címre szóló felesleges reklámanyagok kézbesítését, miközben ezáltal a környezetet is védik. 
Moňok elmondta, a címzetteknek lehetősége van egy Ne dobjon be reklámot! - Nevhadzujte reklamy! feliratú matricát ragasztani postaládájára. A figyelmeztetést otthon is elkészítheti, de a szervezet is szívesen küld egy ilyen matricát. Abban a pillanatban, hogy a címzett formálisan kinyilvánítja, hogy nem kér a reklámanyagokból, ezek bedobása illegális tevékenységgé válik, mutat rá az aktivista. 
A reklámtörvény szerint ugyanis a reklámot tilos címre szólóan terjeszteni, amennyiben a címzett ezt előre elutasítja. Kevés háztartás tud erről a lehetőségről. A reklámok így a szemétkosárban végzik, de az sem ritka, hogy az utcán hányódnak. A törvény megsértéséért ugyanakkor akár 66 300 euró (2 millió korona) bírság is kiszabható - közölte a Föld Barátainak koordinátora. 
Amennyiben a felszólítás ellenére is érkeznének reklámanyagok a postaládánkba, egyrészt a reklámterjesztőhöz fodulhatunk, de panaszt tehetünk a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnél (SOI) is, mely a reklámokról szóló törvény betartását is ellenőrzi. 
forrás: Bumm.sk

 

 Újabb hazai városok kerültek fel a román Street View-ra
2009. szeptember 29.

A Norc.hu címen elérhető szájton Budapest utcái mellett már a Balatont is körbe lehet járni virtuálisan, de további hat vidéki város utcáiról is elérhetővé váltak a román társaság által készített panorámafelvételek. Az adatvédelmi biztos egyébként nem csak a hasonló Google Street View szolgáltatás, hanem a Norc kapcsán is vizsgálatot folytat, a szájt azonban ettől függetlenül publikálja képeit. 
A Norc.hu kamerás autói tavasszal, pár héttel a Google Street View panorámaképeit rögzítő járműveinek felbukkanása előtt kezdték el a munkát Budapesten, az utcák virtuális bejárását biztosító felvételek már régóta elérhetők a román cég magyar szájtján. A Norc honlapjáról elérhető tartalmak köre az elmúlt napokban jelentősen bővült: a főváros mellett már akár az egész Balatont körbe lehet járni a böngészőben az egérrel kattintgatva, emellett Debrecen, Győr, Hajdúszoboszló, Miskolc, Szeged és Szentendre utcáinak jelentős részéről is elérhetők a panorámafelvételek az oldalon. 
A szolgáltatásba most felkerült helyek között vegyesen vannak vidéki nagyvárosok és idegenforgalmi szempontból érdekes célpontok, de mivel a panorámaképek autóval készültek, sok látványosságot nem tudtak megközelíteni a Norc munkatársai, és a virtuális barangolás már csak azért sem ad teljes élményt, mert a cég átlagosan 8-10 méterenként készített egy felvételt. Így például hiába van ott a térképen a balaton, a sétányokkal körülvett tihanyi apátságról sem készült jó fotó, mert az autóval bejárható út végétől messze van, az utcáról pedig kitakarja egy étterem. A cég munkatársai Szentendre leginkább látogatott óvárosi részein sem autózhattak körbe, a szegedi dómot pedig szintén csak hátulról tudták megörökíteni. 
Annak kapcsán, hogy miként lehet az, hogy a Google hasonló szolgáltatása nem indult be, és a cég kamerás autói is leálltak, miközben a Norc tartalmai még bővülnek is, megkerestük az Adatvédelmi Biztos Hivatalát. Korábban ugyanis a keresőóriás kamerás Opeljeit éppen Jóri András adatvédelmi biztos aggályai miatt állította a parkolóba. A hivatalnál az [origo] érdeklődésére elmondták, még nem zárult le véglegesen a biztos és a Google közti egyeztetés, így nem tudják megmondani azt sem, mikor bocsátja ki az ombudsman ezügyben állásfoglalását. A Norc.hu-ról az egyes helyek panorámaképeit beágyazni és azokra linket küldeni csak regisztrálás után lehetséges, cserébe az oldal eltárolja a felhasználó által elnevezett linkeket, és kényelmesen kezelhető, rövid URL-t ad azokról. 
Mint elmondták, a Google egyébként nem az adatvédelmi biztos kérésére szünetelteti a panorámák rögzítését, hanem önként határozott erről, mivel - ahogy arról beszámoltunk - más országokban is felmerültek aggályok a Street View-val kapcsolatban. A szokásosnál nagyobb körültekintést az is megköveteli, hogy a szolgáltatás indítását követően utólag nagyon nehéz kikényszeríteni a jogszerű magatartást. Ugyanakkor a hivatalnál azt is elmondták, hogy a Norc adatkezelésével kapcsolatban is folyamatban van az adatvédelmi biztos vizsgálata, amelyben a nyilvánosságra kerülő személyes adatok kapcsán felmerülő jogi kérdések központi szerepet játszanak. A vizsgálat során az adatvédelmi biztos együttműködik a román adatvédelmi hatósággal, amely szintén vizsgálja a társaságot. 
forrás: Origo.hu

 

 Pontosítják a vezetői fizetések közzétételének szabályait
2009. szeptember 21.

A kormány idén ősszel törvényben rögzíti, vagy jövő tavasszal pontosítja a vezetői javadalmazások közzétételéről szóló kormányrendeletet, közölte a kormányszóvivő hétfőn, miután Jóri András adatvédelmi biztos és Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára egyeztetett a kérdésben. 
Szollár Domokos tájékoztatása szerint az adatvédelmi biztos a rendelet céljával és irányával egyetértett, így nem politikai, hanem jogász-szakmai kérdésekről zajlott az egyeztetés. Mint mondta, Jóri András azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség. A kormányszóvivő hangsúlyozta: szeretnék egyértelművé tenni, hogy ez a felsővezetőkre és bizonyos vállalatoknál a meghatározó középvezetőkre vonatkozik. Közölte: a pontosítást vagy a várhatóan az idén ősszel a parlament elé kerülő, a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégeknél, közmédiumoknál dolgozók fizetésének maximalizálásáról szóló törvényjavaslatba építik bele, vagy jövő tavasszal a következő közzétételi határidő előtt módosítják az eredeti kormányrendeletet. 
A kormány augusztus végén fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait. Ez vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam. A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. 
A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelőbizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is. A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. 
forrás: MNO.hu

 

 Jóri: Üzleti érdekből korlátoznák az állampolgárok jogait
2009. szeptember 9.

A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot, közölte álláspontját Jóri András adatvédelmi biztos szerdán. 
A biztos közleményében felidézte: a kormány korábban beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszer felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint valamennyi hitelfelvevő, vagyis sokmillió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének. 
A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, de magánszemélyek vonatkozásában csak adósnyilvántartásként: főszabály szerint csak a minimálbér összegét meghaladóan és legalább kilencven napon át tartozók adatait tartalmazza, tette hozzá Jóri András. Felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat szerint ezzel a ma már létező nyilvántartással szemben nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; azokat, akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget. 
Az adatvédelmi biztos az új nyilvántartással kapcsolatban korábban már többször is kifejtette, hogy a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok köztük a megbízható adósok alkotmányos jogait. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a törvényjavaslatot a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak. 
Jóri András szerint a pénzügyi szféra az eredeti célt most úgy akarja elérni, hogy a teljes hitelinformációs rendszert önkéntes módon valósítaná meg. A több piaci szereplő által kezdeményezett modellben a banki ügyfelek által kötendő hitelszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe, tette hozzá. 
Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja, hogy egy gazdasági érdekcsoport az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve önkényesen korlátozná az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. 
A hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok már 1998-tól határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen, szögezte le Jóri András. 
Az adatvédelmi biztos felhívta a hitelinformációs rendszerek üzemeltetőit, valamint az ilyen rendszerek számára adatokat szolgáltatni kívánó vállalkozásokat, hogy a rendszer melletti érveikkel az országgyűlési képviselőket győzzék meg. Hozzátette: ha a szektor egyes szereplői mégis a formális önkéntes hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, az adatvédelmi biztos vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét. 
Jóri András felhívta továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitokjellegéből, valamint a büntető törvénykönyvnek a személyes adattal visszaélés tényállásának közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra. 
forrás: MNO.hu

 

 SMS-sel nyomon követheti párját
2009. szeptember 5.

Lassan már a vécében sem lehet nyugtunk a kíváncsiskodóktól! Féltékeny férjeknek, aggódó anyáknak, gyanakvó barátnőknek ajánlja szolgáltatásait egy cég a televízión keresztül: egy emelt díjas SMS ellenében azonnal megküldik egy telefon tartózkodási helyének koordinátáit. Az adatvédelmi szakértő szerint ez bűncselekmény, de a jelek szerint ez rajta kívül senkinek nem szúrja a szemét. 
Tévében is reklámozzák azt az új szolgáltatást, melynek segítségével mobiltelefonunkon keresztül bármikor le tudják követni, hogy éppen merre járunk. A szolgáltatást emelt díjas SMS ellenében lehet kérni. Erről már az adatvédelmi biztos, dr. Jóri András hivatala is értesült.
Az esetet mindenképpen ki fogjuk vizsgálni, közölte a Borssal dr. Jóri András. Lapunknak egy adatvédelmi szakértő azt mondta: ez teljes egészében jogellenes, ugyanis az, hogy ki hol tartózkodik, személyes adatnak minősül.
Erős a gyanú, hogy ebben az esetben bűncselekmény is megvalósulhat, vélekedett egy neve elhallgatását kérő adatvédelmi szakértő. Pláne, hogy emelt díjas szolgáltatás ellenében teszik ezt, tehát üzleti céllal. A Btk. azt írja: aki nem megfelelően kezel személyes adatokat, és ezzel pénzt szerez, az bűncselekményt követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy pénzbüntetéssel büntetendő, magyarázta az adatvédelmi szakértő. De nem csak a szolgáltatást működtető cég, hanem az is bűncselekményt követ el, aki igénybe veszi a szolgáltatást. 
forrás: Borsonline.hu

 

 Valamennyi hitelünket, lízingünket egy adatbázisba gyűjtenék
2009. szeptember 2.

A bankok számára egyre fontosabb eldönteni, ki mennyire megbízható adós, ezért időről időre felvetődik az egységes hiteladatbázis ötlete, mely nem csak a késedelmesen fizetők adatait tartalmazná. Az adatvédelmi biztos azonban az mfor.hu kérdésére elmondta: elképzelhetetlennek tartja egy ilyen lista létrejöttét, mivel a magyar alkotmányjogi környezet azt nem teszi lehetővé. 
"Ez egyelőre nem egy kidolgoztt javaslat, inkább csak egy témafelvetés részemről. A lista azt tartalmazhatná, hogy összességében kinek milyen hitele, lízingje, kezességvállalása van, és a bankok ez alapján mérlegelhetnék, hogy ki mennyi hitelt tud még bevállalni" - mondta el kérdésünkre Rajné Adamecz Ildikó. 
Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a javaslatot még tovább kell gondolni, ugyanis számos jogi aggályt is felvethet. "Az a baj, hogy a gazdasági szereplők általában úgy nyilatkoznak ezekről a kérdésekről, hogy előtte nem veszik figyelembe a jogi oldalát" - mondta az mfor.hu megkeresésére Jóri András adatvédelmi biztos. 
Az ombudsman hozzátette: ő nem tartja elképzelhetőnek egy ilyen lista összeállítását, mivel a magyar alkotmányjogi környezet nem teszi lehetővé, hogy alkotmányos jogokat korlátozzanak, ha csak nem indokolja más alkotmányos jog. "Van egy javaslat az úgynevezett pozitív adóslistáról, de véleményem szerint annak létrehozása is elképzelhetetlen" - tette hozzá Jóri András. 
Szerinte az ilyen adatbázisok azért esnek más elbírálás alá, mint az úgynevezett BAR-lista, mely a nem megbízható adósokat tartalmazza, mert annak létrehozása közösségi érdeket szolgál. "Azokat, akik rendesen fizetnek, jobban megilleti a személyes adatokhoz való jog" - emelte ki az adatvédelmi biztos. 
"A hazai bankok kedvezőtlen megítélésén sokat javíthatna, ha átlátható feltételeket szabnának a hitelfelvevőknek, ha a rossz adósok okozta kockázat plusz költségei nem terhelnék a határidőre teljesítőket. A most formálódó önkéntes magatartási kódex egyik lényeges eleme lehetne a világon sok helyütt alkalmazott pozitív adóslista bevezetése, ami valóban kedvező változást jelentene a banki ügyfelek számára", vélekednek a CEMI szakértői. Az ombudsman szavait hallva azonban erre kicsi az esély. 
forrás: Mfor.hu

 

 Az ombudsmannak tetszik Bajnai terve
2009. augusztus 28.

Jóri András adatvédelmi biztos üdvözölte az állami és önkormányzati cégvezetők jutatásainak kötelező nyilvánosságra hozataláról szóló pénteki kormányrendeletet. A biztos emlékeztetett rá: ezek az adatok jelenleg is nyilvánosak, a kormányrendelet jelentőségét az adja, hogy a jövőben kérés nélkül kell ezeket az adatokat megjelentetni. 
Jóri András emlékeztetett rá: a közfeladatot ellátó szervek vezetőinek juttatása a jelenlegi jogszabályok, az adatvédelmi törvény, az adatvédelmi biztosi állásfoglalások és a bírósági gyakorlat szerint is a nyilvános, ha valaki ezekre kíváncsi, akkor a kérésére a társaságok kötelesek ezeket az adatokat kiadni. Mint mondta, a közpénzzel gazdálkodó cégeknél erősebb a nyilvánosság érdeke az adatok megismerésére, mint a személyes adatok védelméhez fűződő érdek. 
"Üdvözlöm, hogy a kormányrendelettel egy olyan modell jön létre, amely alapján már kérés nélkül közzé kell tenni ezeket az adatokat" - jelentette ki. A biztos szerint a szabályozás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, sőt egy kicsit túl is mutat rajta. Mint mondta, a legtöbb európai országban a nyilvánosság érdeke háttérbe van szorítva, másodlagos az adatvédelmi szabályokhoz képest. Magyarországon az utóbbi időben azonban kezd kiegyenlítődni ez a két szempont, és a nyilvánosság érdeke fokozatosan "teret nyer". 
Jóri András hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény szerint nemcsak az állami, de az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó cégek vezető tisztviselőinek juttatásáról szóló adatai is közérdekből nyilvánosak, és a most aláírt kormányrendelet az önkormányzati tulajdonú vállalatokra is vonatkozik. 
Bajnai Gordon kormányfő pénteken írta alá a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásait. 
A jogszabály azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam. 
A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. 
forrás: FN.hu

 

 Töröltetnék a svájci Street View-t
2009. augusztus 25.

A Google-t arra szólította fel a svájci adatvédelmi biztos, hogy azonnali hatállyal távolítsa el rendszereiből az ország utcáin készült panorámafelvételeket, amelyek lehetővé teszik egy-egy környék virtuális bejárását. 
Az AP hírügynökség beszámolója szerint Hanspeter Thuer, a svájci adatvédelmi biztos úgy véli, a Google Street View szolgáltatásán publikált utcaképek publikálása sérti az igen szigorú ide vonatkozó törvényeket, mivel a kamerás autókkal lencsevégre kapott utcai járókelők beazonosíthatóak rajta. Kedden reggel a svájci panorámaképek még elérhetők voltak a Google Maps/Térképek és Föld alkalmazásokban, amelyekben a múlt héten publikálták ezeket. 
Thuer nyilatkozata szerint azt tartja problémásnak, hogy a panorámákon számos esetben nem, vagy nem megfelelő mértékben homályosították el a járókelők arcát. A biztos ezért arra szólította fel a Google-t, hogy amíg nem rendeződnek az adatvédelmi problémák, távolítsa el a svájci Street View felvételeket rendszeréből. 
A Street View elsőként az Egyesült Államokban indult el még 2007-ben, azóta világszerte száz országban készítettek a Google kamerás autói felvételeket működtetéséhez. A szolgáltatás alapjául szolgáló panorámafelvételek rögzítését ideiglenesen Magyarországon is leállították adatvédelmi aggályok miatt. A magyar adatvédelmi biztos, Jóri András az Európai Unió folyamatban lévő vizsgálatának eredményeinek figyelembevételével alakítja majd ki saját álláspontját, addig azonban nem folytatódik a képek rögzítése. 
forrás: Origo.hu

 

 Tovább bokszol a BKV Jórival 
2009. augusztus 19.

Nem arról foglalt állást az adatvédelmi ombudsman, hogy jó vagy nem jó a BKV járművek bekamerázása, hanem arról, hogy van e joga hozzá a közlekedési társaságnak. Jóri András a Klubrádió Megbeszéljük c. műsorában emlékeztetett, a jelenlegi jogi környezetben ez nem lehetséges. Ha pedig azt gondolják, hogy ez jó visszatartó erő, akkor törvényt kell rá hoznia az Országgyűlésnek. Felidézte azt is, hogy elődje Pétrerfalvi Attila egy állásfoglalásában már jogellenesnek minősítette, és a tesztüzem is adatkezeléssel jár, így a BKV önkényesen járt el, amikor teszt jelleggel kamerákat szerelt a BKV járműveire. 
Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az ombudsmannak nem csak ajánlási, hanem hatósági jogköre van arra, hogy megtilthat jogosulatlan adatkezelést. 
A BKV ma közleményében azt írta: a jelenlegi jogi környezet - bár nem egyértelmű és világos - megfelelő ahhoz, hogy a BKV járművein utasteret figyelő kamerákat helyezzenek el. Úgy vélik, a jogi alapot az a vagyonvédelmi törvény biztosítja, amelynek alapján a különböző üzletek is kamerákat szerelnek fel. Nem értenek egyet az ombudsman azon véleményével, hogy a közlekedés terén az érintetteknek nincs érdemi választási lehetőségük. 
Hozzátették Budapesten gépkocsival, motorral, kerékpárral vagy más közlekedési eszközzel, gyalogosan, illetve egyéb közlekedési társaságok szolgáltatásait igénybe véve is lehet közlekedni. 
forrás: Klubradio.hu

 

 Ombudsman: nem lehetséges a BKV-járművek bekamerázása
2009. augusztus 18.

Korlátozottan kamerázhatóak be a BKV közlekedési eszközei, csak a jármű vezetőjének önkéntes hozzájárulásával és kizárólag az ő munkavégzési helyén van mód kamerás megfigyelésre, az utasok kamerázása csak törvényi szintű jogalap megléte esetén lehetséges - tájékoztatta az MTI-t kedden az adatvédelmi biztos hivatala. 
Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli - olvasható Jóri András állásfoglalásában. 
Kifejtette: a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozik a közüzemek azon területe, amelyek igénybe vételéről az érintetteknek nincs választási lehetőségük. Ezért Jóri András nem tartja elfogadhatónak az utasok teljes körű kamerás megfigyelését. 
Ehhez szükséges, hogy törvényben szabályozzák a speciálisan erre a területre vonatkozó megfigyelés részletes szabályait, de a megalkotott törvénynek ki kell állnia az alkotmányosság próbáját - közölte. 
Mint azt Jóri András írta, a gépjármű vezetőjének környezetében kamerás megfigyelés csak akkor végezhető, ha ahhoz a sofőr hozzájárulását adta. 
Úgy vélte, fontos, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó hogyan oldja meg a tömegközlekedési vállalatok kamerahasználati-igényét, mert ez példaként szolgálhat más vállalatok számára is. 
Jóri András állásfoglalásában úgy fogalmazott: meggyőződése, a kamerák részletesen kidolgozott koncepció hiányában történő terjedése a "magánszféra sérelmével, a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés fokozatos felmorzsolásával jár". Emiatt az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy a járműveken alkalmazott kamerák hatékonyságára vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat a jogalkotó is megismerje. 
Az adatvédelmi biztos július 16-án az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: bár érzékelhető, hogy nőtt a BKV járatain az atrocitások száma, meg kell vizsgálni, hogy a BKV a jelenlegi jogi környezetben üzemeltethet-e térfigyelő kamerákat. 
Jóri András akkor emlékeztetett arra, hogy elődje, Péterfalvi Attila legutóbbi állásfoglalása szerint a kamerák használatára nincs lehetőség. Mint mondta, azt vizsgálják gyorsított eljárásban, hogy változott-e a rendszer kialakítása és az beilleszthető-e a mostani jogszabályi környezetbe. 
A BKV korábban több közleményében is hangsúlyozta: munkavállalóik és az utasok biztonsága érdekében kamerával figyelnék meg a járművek utasterét. Egy villamoson és egy buszon fel is szereltek térfigyelő kamerákat, kísérleti jelleggel.
Balogh Zsolt, a BKV-tól azóta már távozott általános vezérigazgató-helyettes az MTI-nek korábban azt mondta: a személy- és vagyonbiztonság gyakorlati megteremtésére van szükség a jelenlegi körülmények között, nem a személyiségi jogok elméleti védelmére. "Nem sokat tud kezdeni személyiségi jogok elméleti védelmével az, akit valós jogsérelem ér járművünkön" - tette hozzá. 
forrás: Stop.hu

 

 Ne spammeljen! Most is brutális büntetést kapott valaki
2009. augusztus 13.

Nem kevesebb, mint 21 millió kéretlen üzenet szétszórásával vádolta Reinier Schenkhuizent a holland távközlési felügyelet, az OPTA, amely ezért 250 ezer euró bírságot vetett ki a - hatóság megfogalmazása szerint - "notórius spammelőre". A holland férfi cégének tömeges levélküldő portáljáról szórta szét a spamet. 
A bírság összegből 150 ezer a levélszemét-terjesztésért járó büntetés, míg a fennmaradó 100 ezret azért szabták ki, mert Schenkhuizen nem biztosított lehetőséget a címzetteknek arra, hogy leiratkozzanak a címlistájáról - írja a VirusBuster hírlevele a The Register cikkére hivatkozva. 
forrás: VG.hu

 

 50 000 eurós büntetés kéretlen telefonos reklámokért
2009. augusztus 12.

A német kormány az eddiginél sokkal keményebben lép fel a telefonos spammerek és az agresszív call centerek eladási stratégiái ellen. 
A spam szó hallatán először mindenkinek a kéretlen elektronikus reklámlevelek ugranak be, amik nem csak bosszantó és gyakran kártevőket tartalmazó küldemények, de az eltávolításuk egyúttal időrabló tevékenység is. Világszerte egyre népszerűbbek ugyanakkor a telefonos reklámhívások, amikor ügyfélszolgálati munkatársak vagy éppen telefonon "házalók" hívják fel az előfizetőket és meglehetősen agresszív stílusban próbálják rávenni egy termék megvásárlására vagy szolgáltatás megrendelésére. 
E jelenség ellen akar fellépni a német kormány. A mai napon hivatalosan is hatályba lépett az a törvény, amely az engedély nélküli telefonos reklámokat büntetni, egyúttal pedig erősíteni akarja a különleges terjesztési formák területén a fogyasztóvédelmet. A jogszabállyal a Szövetségi Hálózatfelügyelet új lehetőségeket és jogköröket kap. A hatóság bizonyos esetekben akár 50 000 eurós pénzbírsággal is büntetheti a kéretlen telefonhívások kezdeményezőit. 
"Ezek a hívások a legtöbb állampolgár számára már többet jelentenek szimpla bosszúságnál" - szögezte le Matthias Kurth, a hivatal elnöke. Németországban már korábban is tilos volt a fogyasztók - beleegyezésük nélküli - feltárcsázása hirdetési célokból. Az ilyen tett vagy tevékenység a versenytörvény szerint zaklatásnak minősült. A Szövetségi Hálózatfelügyelet azt kérte az emberektől, hogy akinek ilyen esetekről tudomása van, az az esemény dátumának és időpontjának, valamint a saját nevének és telefonszámának megadásával jelentse azt egy elérhető formanyomtatvány segítségével. 
A legfontosabb változás, hogy a jövőben minden reklámcélú hívás előtt a hívó félnek a hívott beleegyezését kell kérnie a beszélgetéshez. Amennyiben ez nem történik meg, úgy máris gondban lehet. A kormány egyúttal kibővítette a távközlési törvényt is. Aki a jövőben a telefonos hirdetésekkel kapcsolatos tárcsázásoknál elrejti a telefonszámát az akár 10 000 eurós pénzbírságra is számíthat. A fogyasztóknak egyúttal ezentúl az eddiginél több lehetőségük lesz a korábban kötött hangszerződések visszamondására vagy felülvizsgálatára.
A német igazságügyi minisztérium adatai alapján a legtöbb kéretlen reklámhívásra az újságelőfizetések és a szerencsejátékok kapcsán kerül sor. 
forrás: SG.hu

 

 3000 adatcsomag 350 euróért
2009. augusztus 12.

Hiába hoztak Németországban új adatvédelmi törvényt, az információk illegális kereskedelme azóta is virágzik. Két újságíró pillanatok alatt több száz személyes adathoz jutott. 
Az NDR Info munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az új jogszabály hatályba lépése óta változott-e valami ezen a kényes területen. Nos, a tapasztalatok lesújtóak: némi készpénzért cserébe még mindig rendkívül könnyen bárki adatcsomagokhoz juthat. Az NDR Info szerkesztőinek csupán néhány e-mail elküldésével sikerült több száz ember személyes adatait megszerezniük. 
A két riporter a Google-t hívta segítségül és beadták az Adressen kaufen (címek vásárlása) szavakat. Néhány másodperc után felfedeztek a találatok között egy apróhirdetési oldalt. Az egyik reklám rendkívül vonzónak tűnt, ezért egy internetkávézóból névtelen e-mailt írtak a hirdetőnek, amelyben megkérdezték azt is, hogy mennyibe kerülnének ezek az információk. A válasz pontosan 15 perccel később megérkezett, méghozzá Tunéziából. A feladó leírta, hogy olyan adatai vannak, amelyek alkalmasak a szerencsejátékokban való felhasználásra és minden csomagban van banki folyószámla-információ is. 
Az újabb levélváltás után a "kereskedő" elküldte az első tesztcsomagot, amelyben több száz név, cím, telefonszám, születési időpont és bankfolyószámla-adat szerepelt. A két újságíró véletlenszerűen kiválasztott, majd tárcsázott néhány telefonszámot. Az előfizetők teljesen megdöbbentek. Kiderült, hogy néhányuk folyószámlájáról már korábban illetéktelenül ismeretlenek levettek kisebb vagy nagyobb összegeket. A tunéziai férfi ezután jelentkezett és pénzt akart kapni a csomagért, még hozzá 350 eurót a 3000 fájlért. 
A riporterek azt javasolták neki, hogy a tranzakciót bonyolítsák a Western Union Bankon keresztül. Az üzlet megköttetett, majd az illető kicsivel később átküldött nekik egy 3000 személyre vonatkozó adatcsomagot és közölte, hogy az adatbázisukban összesen több 1,5 millió személy szerepel. Az NDR Info munkatársai ezután megkeresték Peter Schaar német adatvédelmi biztost, aki elmondta: "Hogyha külföldi személyek kereskednek illegálisan a személyes adatokkal, akkor ezt nagyon nehéz megakadályozni. A hivataloknak jelenleg alig van lehetőségük az ilyen üzletek megakadályozására."
Az információkat általában különböző ügyfélszolgálatok és call centerek adják ki a bűnözőknek és ezzel jó pénzt tesznek zsebre. Egy évvel ezelőtt a Schleswig-holsteini Fogyasztóvédelmi Szervezet kapott egy 17 000 német adatait tartalmazó CD-t. Mint a mostani példa is mutatja, hiába vannak a jelenleg hatályos törvények, az illegális adatkereskedelem továbbra is virágzik. 
forrás: SG.hu

 

 Adatvédelmi törvényt sértenek a cseh gyógyszertárak?
2009. augusztus 5.

A cseh Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet az adatvédelmi törvényeket sértő adatokat gyűjt a betegekről, írja a Lidové Noviny. A Hospodárské Noviny szerint a szlovák erdészetek nem a megpályázott célra használják fel az uniós támogatásokat. 
A cseh Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet jogtalanul gyűjt adatokat a betegekről, derül ki az Adatvédelmi Hivatal vizsgálatából. A hivatal vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a gyógyszertárak olyan adatokat is kiadnak az intézet számára, melyekkel megsértik az adatvédelmi törvényt. Az intézetnek augusztus végéig van ideje, hogy felsorakoztassa érveit maga mellett, és hogy benyújtsa a vizsgálattal kapcsolatos ellenvetéseit. Az esetleges szankciókról, büntetésekről az Adatvédelmi Hivatal ezután dönt.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet központi tárhelyéhez eddig az ország 2600 gyógyszertárából mintegy 1450 csatlakozott. A patikák interneten keresztül megküldtek az intézet részére minden adatot az általuk receptre kiadott gyógyszerekről, a páciensekről, valamint a receptet kiállító orvosokról is. A központi tárhely teszi lehetővé többek között az elektronikus receptek használatát vagy a betegeknek felírt gyógyszerek számontartását is. 
Amennyiben az Adatvédelmi Hivatal döntése érvényben marad, annak kellemetlen következményei lehetnek a betegekre nézve is. Ebben az esetben ismételten el kell halasztani annak a rendszernek a bevezetését, amely a felírt gyógyszerek nyilvántartásával megakadályozná, hogy a betegeknek egymással egy időben nem szedhető gyógyszereket írjanak fel az orvosok. Az Adatvédelmi Hivatal szóvivője elmondta, lehetséges, hogy az összes olyan adat törlését elrendelik, amely sérti az adatvédelmi törvényt. Hozzátette, hogy olyan megoldást igyekeznek találni, amely nemcsak a személyiségi jogokat védi, de az intézet eredetileg kitűzött céljának megvalósulását sem gátolja. 
Természetvédők szerint Szlovákiában az erdészek nem megfelelő módon kezelik az uniós támogatásokat. Az erdészeti vállalatok a tűzvédelmi erdei utakra felvett pénzekből olyan utakat építenek, amelyek a fakitermelést és -szállítást segítik. Az EU csak a tűzvédelmi utak kialakítására nyújt támogatást, a fakitermelést szolgáló erdei utakat nem támogatja. Az uniós pénzekből megépített utak sokszor csak nevükben tűzvédelmiek, informálta a Hospodárské Novinyt egy erdészeti dolgozó. A lap megkeresésére a Nemzeti Erdészeti Központ vezetője, Martin Moravčík elmondta, hogy meg van róla győződve, hogy a törvényt nem szegték meg semmilyen módon. 
forrás: MNO.hu

 

 Jóri András: nem lehet titok a végkielégítés az állami cégeknél
2009. július 31.

Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Krónika azért, hogy megtudjuk, joga van-e a BKV-nak arra, hogy ne tegye közzé a végkielégítések összegét, és közérdekű adat-e az állami és önkormányzati cégek vezetőinek minden juttatása. Jóri András szerint az állami cégek vezetőinek végkielégítését nem szabad titkolni.
Repkednek a milliók, ha repülnek a vezetők. A folyamatosan veszteséges éveket záró BKV-tól 2007 óta többen is tetemes végkielégítéssel távoztak. Ám hogy ki és pontosan mennyit kapott, azt személyiségi jogokra hivatkozva nem hajlandó elárulni a közlekedési vállalat. 
A Krónika ezért beadvánnyal fordult az adatvédelmi biztoshoz. Az ombudsman hivatalos állásfoglalását kértük arról, jogosan tartja-e vissza az állami cég ezeket az információkat, illetve közérdekű adatnak minősülnek-e az állami vagy önkormányzati cégvezetők végkielégítései. Jóri András reggeli műsorunkban azt mondta: az állami cégtől távozó vezetők végkielégítését nem szabad eltitkolni: 
- Ezekben az ügyekben elég jól rendezi a kérdést a magyar jog. Az ilyen állami tulajdonú cégek vezetőinek a juttatásaival kapcsolatos adatok nyilvánosak, különösen egy ilyen végkielégítés esetén, ami a cég működésével kapcsolatban is enged következtetéseket levonni. 
Az utóbbi napokban két nagy összegű végkielégítés is nyilvánosságra került: a humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra 72 milliója, illetve az a 39 millió forint, amelyet az a stratégiai igazgató kapott, aki a kudarcba fulladt, a menetrendi változásokat tartalmazó paraméterkönyv miatt távozott tavaly a cégtől. 
A 2007 óta távozó vezetők többsége szintén nem üres kézzel hagyta el a veszteséges céget: a Népszava szerint Aba Botond végkielégítést nem vett fel, de 13 millió forintot más jogcímen elfogadott. Menyhért László korábbi vezérigazgató-helyettes 35 milliót kapott. Tavaly áprilisban Antal Attila lemondott a csaknem 50 milliós végkielégítéséről, de 12 milliós prémiumot azért elfogadott.
A mostani vezérigazgató, Kocsis István kinevezése óta sem szakadt meg a hagyomány. Egyik helyettese, a 4-es metró építését felügyelő Olti Ferenc tavaly csaknem 20 milliót kapott. Másik helyettese, a kommunikációs vezető Regőczi Miklós 80 milliós végkielégítésre lett volna jogosult, de közös megegyezéssel végül 40 millióval távozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy az idén menesztett értékesítési igazgató mennyit kapott. 
forrás: MR1-Kossuth.hu

 

 Nem tetszik Jórinak, ahogy az állam milliók adataival üzletel
2009. július 30.

Kevés a spamek küldőit megregulázni, Jóri András ombudsman szerint adatvédelmi szempontból az is problémát jelent, hogy a központi nyilvántartó viszonylag egyszerűen eladhatja a polgárok személyes adatait, például direkt marketing cégeknek, politikai pártoknak.
Jobban kellene védeni az állampolgárok központi nyilvántartásokban meglévő személyes adatait, mert az üzleti vagy politikai hasznot remélő igénylők túl könnyen hozzájuk férhetnek, mondja Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman ezért szigorítaná az állam és a direkt marketinggel foglalkozó cégek valamint a pártok adatkereskedelmének feltételeit.
Az ombudsman nem tartja jó megoldásnak a jelenlegi szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pénzért árulja azon személyek adatait, akik ezt külön nem tiltották meg. Az előzetes védelem hiánya, vagyis, hogy az adatok árusítását a törvények nem kötik az érintettek kifejezett hozzájárulásához, visszás helyzeteket teremthet. A központi nyilvántartó adatkereskedelmi jogosítványai lehetővé teszik, hogy olyan személyek is küldeményeket kapjanak a cégektől, illetve pártoktól, akik erre nem tartanak igényt. 
Az állampolgárok neve és lakcíme mellett a nyilvántartóban kezelt adatok körébe tartozik többek között az egyes személyek életkora és családi állapota is, amihez meghatározott tarifáért juthatnak hozzá az igénylők. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért száz fő esetén például 56 ezer forintot kell fizetni. Arányában drágább, ha az igénylő csak néhány személy adatait akarja megvásárolni, egy fő adatainak kikérése közel 2800 forintba kerül. 
forrás: MR1-Kossuth.hu

 

 Nyilvános a rektorok fizetése az ombudsman szerint
2009. július 29.

Közpénzről van szó, éppen ezért az egyetemek és főiskolák rektorainak bére nyilvános kell, hogy legyen - mondta Jóri András adatvédelmi ombudsman. A rektorok havi fizetése milliós szinten mozog. A kormányfő szolidaritást vár el a felsőoktatási intézményvezetőktől is.
Az MTV Híradójában az adatvédelmi biztos, Jóri András elmondta, a rektorok fizetését nyilvánosságra kellene hozni, hiszen közpénzről van szó. A Magyar Nemzet nemrég arról számolt be, hogy a főiskolák és egyetemek vezetői nem közlik pontosan fizetésüket. A rektorok közleményt adtak ki arról, hogy nem hozzák nyilvánosságra bérüket, mert szerintük nem közérdekű adat.
Bajnai Gordon miniszterelnök múlt héten arra kérte a rektorokat, hogy az állam vállalatok vezetőihez és a kormánytagjaihoz hasonlóan vállaljanak részt a társadalmi szolidaritás területén.
Nemrég fény derült arra, hogy a gödöllői Szent István Egyetem rektora, Solti László havonta 4,7 millió forintot keres, és az év első felében 14 milliós prémiumra tett szert. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora bevallottan havi 4,1 millió forintot kap. 
forrás: MR1-Kossuth.hu

 

 Hitelfelvételre buzdító reklámot is kaptak a felvételi pontszám mellé
2009. július 28.

Hiller Istvánhoz és az adatvédelmi biztoshoz fordul az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, mert úgy értesült a felvételizőktől, hogy miután megkapták az SMS-értesítést a felvételi eredményükről, egy újabb szöveges üzenetben kereskedelmi reklámot is kaptak a telefonjukra. Az IKSZ ezt a magyar felsőoktatás piacosításának újabb állomásaként értékeli. 
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) felvételizőktől úgy értesült, hogy az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) kereskedelmi reklám céljára is használta a jelentkezők adatait, ami a magyar felsőoktatás piacosításának újabb állomásaként értékelhető, közölte az IKSZ.
Azok a felvételizők, akik kérték, hogy SMS-ben értesítsék őket a felvételi eredményről, nem sokkal később egy újabb üzenetet is kaptak. Ennek tartalma a közvetkező volt: Gratulálunk! Megcsináltad! Hozd ki a maximumot a diákéveidből! Legyél, aki lenni akarsz! www.diakhitel.hu.
Aggályosnak tartjuk, hogy egy közintézmény, kihasználva a fiatalok életének egyik kiemelkedő pillanatát, a sikeres felvétel hírét, közreműködik abban, hogy a gazdasági válság idején a fiatalokat hitel felvételére buzdítsák, olvasható az IKSZ közleményében.
Miközben egyre szigorúbb szabályok születnek a hitelfelvételekkel kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatás érdekében, addig a felvételi központ a kockázatok ismertetése helyett minél nagyobb hitelfelvételre buzdít, fogalmaznak a közleményben. AZ IKSZ sajnálja, hogy a parlament tavaszi ülésszakán a kormánypártok elutasították javaslatunkat a pénzügyi alapismeretek kötelező oktatásával kapcsolatban.
Az IKSZ szerint ha a középiskolások tájékozottabbak lennének a befektetések és a hitelfelvétel terén, úgy megalapozottabb döntést tudnának hozni. Szintén kétes, hogy a felvételizők valóban hozzájárulásukat adták-e ahhoz, hogy a felvételi eljárás során megadott mobilszámaikra az OFIK kereskedelmi reklámot is küldjön, ezáltal a felvételi eljárástól eltérő célra használja fel személyes adataikat írják. Az üggyel kapcsolatban a házszabály szerint írásbeli kérdést nyújt be az IKSZ Hiller István oktatási és kulturális miniszternek, valamint az adatvédelmi biztos vizsgálatát kérik. 
forrás: HirTV.hu

 

 Terjed az alkalmazottak megfigyelése Ausztriában
2009. július 23.

Az elmúlt hónapokban egyre több adatvédelmi botrány vált ismertté nyugati szomszédunknál. Szakemberek állítják: a Tiger Lacke-ügy csak a jéghegy csúcsa. 
Az Osztrák Munkaügyi kamara (AK) és a Nyomdaipari, Sajtó és Papíripari Magánalkalmazottak Szakszervezete (GPA-djp) közösen követeli, hogy a jogalkotók dolgozzanak ki különleges adatvédelmi szabályokat. "A Tiger Lacke esetében ismertté vált dolgok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sokkal többről van szó, egyre több ilyen eset derül ki. Ugyan jelenleg a hatályos jogszabályok alapján az emberi méltóságot sértő megfigyelésekre - ide tartozik például a táskák átvizsgálása - kizárólag az üzemi tanács vagy az érintett munkavállaló beleegyezésével kerülhet sor, azonban egyre kevesebb munkaadó tartja magát ehhez. Az emberek azonban csak ritkán tiltakoznak, mert féltik a munkahelyüket" - jelentette ki Eva Angerler, a GPA-djp munkaügyi és technikai részlegének munkatársa.
Gerda Heilegger, az AK bécsi szervezetének szociálpolitikai szakértője elmondta, hogy a helyzetet súlyosbítja, hogy egyre több cég csereberéli a megszerzett információkat nemzetközi szinten is. Ez pedig különösen nagy problémát jelent, mivel az adatbázisok visszaélésekre adhatnak lehetőséget. Ezeknek a megoldásoknak az alkalmazását éppen ezért mindig az Osztrák Adatvédelmi Bizottságnak kellene engedélyeznie. Szerencsére egyre több cég fordul a testülethez, ami mindenképpen jó.
Angerler közölte, hogy szintén gondot okozhat az e-oktatási platformok alkalmazása vagy a munkavállalók jellemzőinek feljegyzése. Nem mindegy, hogy ezeket az információkat milyen okokból gyűjtik és őrzik meg. A lényeg, hogy az adatokat nem használhatják más célokra, mint amit eredetileg terveztek. A szakembereket nyugtalanítja továbbá, hogy egyre több vállalat használ térfigyelő rendszereket. Ugyan a jelenlegi jogszabályok tiltják a munkahelyeken az emberek videokamerákkal való ellenőrzését, de a gazdasági élet szereplői ebben a kérdésben folyamatosan nyomás alatt tartják a döntéshozókat. Ezt a tilalmat ennek ellenére fenn kell tartani.
Az AK és a GPA-djp közösen azt követelték, hogy az osztrák cégeknél tiltsák meg a jogtalanul felhasznált bizonyítékok figyelembe vételét, még akkor is, hogy ha egy felvétel egy munkavállaló nem megfelelő viselkedését vagy hibáját bizonyítja. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a két szervezet elengedhetetlenül fontosnak tartja az üzemi adatvédelmi megbízottak intézményének megteremtését és a szükséges törvényi háttér kidolgozását. "Ez történhet a jelenlegi adatvédelmi törvény módosításával, kibővítésével vagy akár egy új jogszabály megalkotásával" - nyilatkozta Wolfgang Katzian, a GPA-djp elnöke.
Egy felmérésből kiderült, hogy az üzemi tanácsok 1,8 százalékának 16-18, 9,7 százalékának 13-15, 26,6 százalékának 10-12, 30,2 százalékának 7-9, míg 25,5 százalékának 4-6 megfigyelési rendszerről van tudomása a saját működési területén. A legelterjedtebbek az internetes forgalmat és az elektronikus levelezést, a vezetékes és mobiltelefon-használatot, a munkaidőt és a belépéseket ellenőrző megoldások. Sok helyen alkalmaznak e-oktatási vagy digitális aktákat gyűjtö rendszereket, de egyre több a PDA-val összekötött, VoIP- vagy éppen GPS-, illetve az RFID-technológián alapuló adatgyűjtő rendszer is. 
forrás: SG.hu

 

 Svéd ígéret: erősítik az adatvédelmet
2009. július 20.

Svéd szakemberek jelezték, hogy a belső biztonság fokozása semmiképpen sem valósulhat meg a polgári jogok és adatvédelem kárára. 
"Az európai biztonsági hivatalok nem kapnak új beavatkozási jogokat, ehelyett inkább növelni akarjuk az adatvédelmet az információk cseréjekor. Ezek az Európai Unió leendő belbiztonsági programjának fő irányelvei" - jelentette ki Martin Valfridsson szóvivő, Beatrice Ask svéd igazságügyi miniszter munkatársa. Svédország július elsejétől tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, így - érthetően - egyáltalán nem mindegy, hogy milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben.
Valfridsson Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos és számos polgárjogi egyesület kritikájára reagált. Mind Hustinx, mind a civil szervezetek ugyanis azért bírálták az Európai Uniót, mert szerintük a Stockholmi Program jelentősen kibővítené a biztonsági hatóságok jogköreit, de ezzel párhuzamosan korlátozná az emberi szabadságjogokat.
"Mindez félreértésekből származott. A polgárjogi szakértők ugyanis összetévesztették a Stockholmi Programot az úgynevezett Jövő Csoport jelentéseivel. A Stockholmi Programról már egy informális találkozó keretében tárgyaltak az EU bel- és igazságügyi miniszterei is és pont arról beszéltek, hogy erősíteni kell az adatvédelmet és a polgárok jogait. Egy információ-menedzsment politikára van szükségünk, amelyben lefektetjük, hogy a tagállamok milyen adatokat adhatnak tovább egymásnak, továbbá, hogy ezeket az információkat milyen hosszú ideig tárolhatják és továbbadhatják-e harmadik félnek. Kértük, hogy minden tagország foglaljon állást a kérdésben, eddig nem sok állam tiltakozott az elképzelések ellen" - közölte az igazságügyi miniszter szóvivője.
Peter Hustinx üdvözölte az új fejleményeket és elmondta: mindenképpen egymáshoz kell igazítani a magán gazdaságra és a közintézményekre vonatkozó adatvédelmi előírásokat. Henrik Alexandersson, a Svéd Kalózpárt munkatársa ugyanakkor cseppet sem örült a változásoknak. Szerinte a svéd állam most ugyan próbál távolságot tartani a Jövő Csoport elképzeléseitől, de eközben maga is támogatta, hogy a jelentések bekerüljenek a Stockholmi Programba. Alexanderssont különösen a központi adatbázisok létrehozása aggasztotta. 
forrás: SG.hu

 

 Már az orvosi rendelőkbe is videokamerák kerülnek
2009. július 17.

Ezúttal a rheinland-pfalzi adatvédelmi biztos támadta élesen a térfigyelő kamerák számának drasztikus növekedését. 
"Jelenleg a tartományban 30-50 000 készüléket használnak a szupermarketek, más áruházak, a bevásárlóközpontok, a benzinkutak, a pályaudvarok, a takarékpénztárak, az iskolák, a bíróságok és a városi buszok megfigyelésére, ellenőrzésére" - jelentette ki Edgar Wagner, Rheinland-Pfalz adatvédelmi biztosa. Egy nemrég elvégzett felmérés során több mint 6000 olyan köz-, illetve magánterületet derítettek fel, ahol a tulajdonosok, bérlők, lakók biztonsági kamerákat helyeztek el.
A szakember közölte, hogy a módszer gyakran hatékony, különösen a parkolóházak, a szupermarketek és a pályaudvarok esetében. De komoly problémát jelent, hogy a folyamat túl gyorsan és gyakorlatilag ellenőrizetlenül zajlik le. Ráadásul egyre több olyan helyen bukkannak fel a térfigyelő eszközök, ahol korábban az emberek biztonságban érezhették magukat a kamerák figyelő szemei elől. Jó példa erre, hogy egyre több orvosi rendelőben, vendéglátóhelyen, a kötött pályás elővárosi közlekedésben szerelnek fel készülékeket, sőt, már a szomszédok is így figyelik meg a környezetüket.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a mai megoldások rendkívül kis méretűek, emiatt alig észrevehetők és már küszöbön áll az intelligens videokamerák elterjedése, amelyek képesek például arcok azonosítására vagy bizonyos mozdulatokra való reagálásra is. "Ilyen szempontból válaszúthoz érkeztünk. Amennyiben nem lépünk fel e folyamat ellen, akkor a videós megfigyelések ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen elterjedését éljük majd át, amely a magánéletünket tovább fogja korlátozni, és egyre inkább meghatározza majd a viselkedésünket" - jegyezte meg Edgar Wagner. A tartományi adatvédelmi biztos a jelenleginél szigorúbb törvényi szabályozásokat követelt, amelyek segítségével ellenőrizhetők ezek a rendszerek.
A szakember egyúttal bejelentette azt is, hogy a nem engedélyezett helyeken alkalmazott, vagy engedélyek nélkül felszerelt eszközök esetében azonnal és nagy összegű bírságokat fog kiszabni. Wagner szerint a legfontosabb, hogy az emberek nyitott szemmel járjanak és ne fogadják el természetesnek, hogy minden mozdulatukat kamerák rögzítik, legyenek akár egy fagylaltosnál, egy uszodában, egy orvosi váróteremben vagy éppen hazafelé tartva egy vonaton. 
forrás: SG.hu

 

 Kanada megszorongatja a Facebookot
2009. július 17.

A világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook nem tesz meg mindent a felhasználók személyes adatainak védelme érdekébe, és zavaros és hiányos információkat közöl a privát adatok védelmével kapcsolatosan, közölte a kanadai adatvédelmi ombudszman.
Világos, hogy az adatvédelem fő szempont a Facebook számára, mivel számos adatvédelmi hiányosságot fedeztünk fel az oldal működésében, közölte Jennifer Stoddart adatvédelmi biztos. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a Facebook megsérti a kanadai adatvédelmi törvényeket azzal, hogy a már leiratkozott felhasználók adatait nem törlik adatbázisukból. Emellett zavaros és hiányos információkkal szolgál a felhasználók számára.
A Facebook az adatvédelmi biztosnak válaszul azt nyilatkozta, hogy azért van szükség a törölt hozzáférések altatására, mivel számos felhasználó újra regisztrálja magát. A vizsgálat szerint közösségi oldal már megelőző lépéseket tett az adatvédelmi biztos által kritizált eljárásokban, és a cég a továbbiakban is együtt kíván működni az ombudszmannal.
A Facebooknak több mint 200 millió aktív felhasználója van, ebből 12 millió kanadai. Minden harmadik kanadai rendelkezik hozzáféréssel a közösségi oldalhoz. A vizsgálat precedens értékű és egy működési sztenderdet állíthat fel a kanadai közösségi oldalak számára, valamint más országok szabályozását is befolyásolhatja. Stoddart közlése szerint Kanada az első ország, mely nyilvánosságra hozza a Facebook adatvédelmi praktikáit. Majd hozzátette, hogy a site nem tette elérhetetlenné a személyes adatokat harmadik fél (fejlesztők) számára. Jelenleg 180 országban 950 ezer fejlesztő dolgozik Facebook alkalmazások fejlesztésén.
Az adatvédelmi biztos 30 nap türelmi időt adott a közösségi oldalnak, hogy javítsa hiányosságait, aki ajánlásait akár a szövetségi bírósághoz is kész benyújtani. A Facebook adatvédelmi vezetője, Chris Kelly szerint erre nem lesz szükség. A vizsgálatot az ottawai egyetem egyik alszervezetének panaszai nyomán indították el, írja a Reuters. 
forrás: Hírszerző.hu

 

 Újabb direkt marketing enyhítés
2009. július 1.

A tavaly elfogadott, szigorú direkt marketing szabályok alkalmazása tekintetében ismét egy enyhítéssel kedveskedett az Országgyűlés. 
Az új reklámtörvény értelmében, ha 500 db, vagy afeletti számban küldtünk ki postai címzett reklámküldeményt a címzettek hozzájárulása nélkül, minden kiküldött reklámküldemény mellé csatolni kellett egy ingyenesen, ajánlott küldeményként feladható, a lemondást lehetővé tevő válaszlevelet. 
A 2009. évi LVI. törvény 406. §-a megváltoztatta a reklámtörvénynek eme rendelkezését, és egyfelől a felkészülési időt meghosszabbítja 2009. október 1-jéig, másrészt nem kell minden küldeményhez csatolni ezt a költséges küldeményt, hanem kizárólag az első alkalommal küldött postai reklámküldemény melléklete kell, hogy legyen az ingyenesen, ajánlottan feladható lemondó nyilatkozat. Természetesen az ezt követően kiküldött reklámküldemények esetében is tájékoztatást kell adni a lemondás lehetőségéről. 
A Grt. 6. §-ának a jövő héttől hatályos szövege tehát így szól (a módosított részek kiemelve): 
6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. 
(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. 
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető. 
(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető. 
(5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője - az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben - a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített - a reklám címzettjére vonatkozó - adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át. 
(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. 
(7) Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti, továbbá - a (4) bekezdés szerinti esetben - ebből a célból az ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. 
(8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.
 
forrás: PPOS.hu

 

 Szigorodott a Btk. személyes adattal visszaélés tényállása
2009. június 30.

Az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/9554/20. sz. törvényjavaslatot, amely jelentősen szigorítja a Btk. 177/A. §-a alatt szabályozott visszaélés személyes adattal bűncselekmény tényállását. 
Míg korábban kizárólag akkor volt büntethető a jogellenes adatkezelést végző személy, ha cselekménye jelentős érdeksérelmet okozott, ezt nagyon nehéz volt bizonyítani, az új törvény szerint a jogtalan haszonszerzési célzat esetén is megállapítható a bűncselekmény elkövetése: 
Btk. 177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva 
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, 
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjed ő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. 
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. 
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
 
Tehát az újonnan elfogadott rendelkezések szerint ha pl. nem megfelelő az adatkezeléshez való hozzájárulás, vagy az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, esetleg más célra használják fel a személyes adatokat, mint amire az érintett felhatalmazást adott, és ezt jogtalan haszonszerzési célzattal teszi az adatkezelő, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 
A Btk. értelmező rendelkezése szerint: Haszonszerzési célból elkövetettnek kell értékelni valamennyi olyan jellegű bűncselekményt, melynek célja bármilyen vagyoni előny megszerzése. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetés feltétele a törvény köztársasági elnök általi aláírása. 
forrás: PPOS.hu

 

 Lakcím kötelező elkérésének eltörlése
2009. június 26.

Az Országgyűlés elfogadta az új reklámtörvény módosítást, a szakma tiltakozására megszüntették a direkt marketing üzenetek küldéséhez való hozzájárulás érvényességi kellékeként előírt lakcím kötelező elkérését. 
Az elfogadott T/9354. sz. törvényjavaslat 404. §-a így szól: Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az "és lakcímét" szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az ", azt mint szemletárgyat lefoglalhatja" szövegrész. 
A köztársasági elnök úr kézjegyével ellátott törvény, a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Ezt követően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény direkt marketing hozzájárulások kérésére vonatkozó szöveg a következőképp fog szólni: 
Grt. 6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. 
(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
 
Tehát a hozzájárulást tevő személy nevét mindenképp el kell kérni, továbbá korhatáros reklám esetében a születési helyet és időt is. E tekintetben további változás nem várható. 
forrás: PPOS.hu

 

 Változások előtt a közösségi portálok
2009. június 26.

Az Európai Bizottság felkérésére vizsgálódó "29-es Adatvédelmi Munkacsoport" által javasoltak legtöbbje aligha okoz meglepetést azoknak, akik figyelemmel kísérik az online közösségi oldalak jelenségének villámgyors terjedését. 
Az új szabályozás egyebek mellett kötelezővé tennék a közösségi oldalak számára, hogy alapesetben, a regisztrációt követően minden felhasználó profiljában az adatvédelmi szempontból legszigorúbb beállítások legyenek aktívak. Emellett módot kellene biztosítaniuk az internetezőknek arra is, hogy korlátozni tudják, hogy harmadik fél mely adataikhoz férhet hozzá, továbbá limitálniuk kellene az olyan érzékeny információk marketingcélú felhasználását is, mint amilyen a faj, a vallás vagy a politikai nézetek. Ezeken kívül a munkacsoport előírást javasol arra is, hogy bizonyos, hosszú ideig inaktív felhasználói fiókokat a szájtok kezelői automatikusan töröljenek, és az ezekben tárolt személyes információt semmisítsék meg. 
A munkacsoport véleménye szerint a Facebook, a Myspace és az ehhez hasonló közösségi oldalak üzemeltetői mellett, azok felhasználóinak is meg kéne felelniük az európai adatvédelmi követelményeknek. A javasolt irányelvek szerint a felhasználók csak abban az esetben tölthetnének fel információt, illetve képeket másokról, ha ehhez megkapták az érintettek előzetes beleegyezését." Ez utóbbi óhaj minden bizonnyal a mindennapi felhasználó "közösségi" életét is nagyban befolyásolni fogja a jövőben. 
forrás: Piacesprofit.hu

 

 Elhalasztották a Google vezetők perét
2009. június 24.

Amint megkezdődött, el is halasztották a Google négy igazgatója ellen indított adatvédelmi per tárgyalását Olaszországban. Az amerikai cég vezetőit akár letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik a jövőben. A tárgyalást azért napolták el, mert az egyik tolmács megbetegedett. A folytatás szeptemberben várható. 
Négy fiatal gyötör egy Down-kóros fiút Torinóban a videón, aminek közzétételéért a Google vezetők a bíróság előtt állnak. Miután a felhasználók kifogásolták a tartalmát, az amerikai cég eltávolította a videomegosztó csatornáján közzétett rövidfilmet. Az olasz ügyészek szerint azonban egy ilyen videót egyáltalán nem lett volna szabad közreadni. 
A Google négy megvádolt vezetője közül három; David Drummond, a Google alelnöke, George Reyes, a vállalat korábbi pénzügyi vezetője és Peter Fleischer adatvédelmi igazgató közvetlenül nem felelős a videó megjelenéséért Olaszországban, a negyedik bíróság előtt álló igazgató személyét pedig nem hozták nyilvánosságra, annyit azonban lehet róla tudni, hogy a Google Video angol részlegénél dolgozott. Idáig elsősorban a szerzői jogok megsértése kapcsán kritizálták a videomegosztókat, mivel gyakorlatilag bárki, bármit feltölthet rájuk. Az amerikai és az európai törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy az oldal mentesüljön a jogsértés következményeitől, ha egy kifogásolható, például szerzői jogi védelem alatt álló videót felhasználói kérésre kellően gyorsan leszed a honlapjáról. Az más kérdés, hogy ez a jogi kiskapu vonatkozik-e a személyiségi jogot sértő esetekre. 
Idáig még nem ítélték el a felhasználók által létrehozott tartalmat közzétevő oldalakat azért, mert a képeken szereplők hozzájárulása nélkül jelentettek meg felvételeket, noha ez elvileg törvényellenes. Ha az olasz bíróság most úgy dönt, hogy a Google-nek meg kellett volna gátolnia a videó nyilvánosságra hozását, mert a rajta szereplők nem járultak hozzá a közzétételéhez, annak súlyos következményei lehetnek. A Google egy, a New York Times-ban megjelent közleményében kiállt a megvádolt vezetők mellett. "Többször is elmondtuk már, hogy rendkívül sajnáljuk az áldozatot és a családját. Örülünk ugyanakkor, hogy hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a videón látható erőszakoskodókat sikerült azonosítani és megbüntetni." 
forrás: Hírszerző.hu

 

 A Google enged az adatvédelmi elvárásoknak
2009. június 15.

A Google közleményben reagált a Street View-t ért támadásokra. A cég látszólag engedményeket mutat, de valójában szinte semmi nem változik. 
Ahogy többször is beszámoltunk már róla, Európában több helyen is adatvédelmi aggályok merültek fel a Google Street View működése miatt Görögországban ideiglenesen le is állíttatták a fényképezést. Ezekre a kifogásokra reagált pénteken a vállalat nevében Peter Fleischer, a Google európai adatvédelmi ügyekben illetékes tanácsadója, aki bejelentett néhány változást a cég jövőbeni európai gyakorlatában, írja [1] az IT café. 
Fleischer közleményében elmondja, hogy a Google kezdettől, azaz a Street View elindítása óta tisztában volt azzal, hogy a szolgáltatás új kihívásokat jelent a magánszféra védelmének, épp ezért igyekeztek a felmerülő kifogásokra érdemben válaszolni. E hozzáállásnak köszönhető, hogy az adatbázisban egy szoftver segítségével elhomályosítják az arcokat és a rendszámokat, illetve ha bárkinek kifogása van egy adott hely vagy személy szerepeltetése ellen, akkor a működtetők kívánságra eltávolítják az érintett képeket. 
A Google a legutóbbi kifogások ügyében is tárgyalt a 29. cikk szerinti adatvédelmi uniós munkacsoporttal (Article 29 working party, ezt a munkacsoportot a 95/46/EK uniós irányelv 29. cikke hozta létre; független európai tanácsadó szerv adatvédelmi, valamint a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekben). E tárgyalások után több ponton változtatnak a Street View fotózásának módszerein, írja a tanácsadó. Először is méltányolják azt a kérést, hogy a lehető legrészletesebben tájékoztassák annak az országnak a lakóit a munkáról, ahol dolgoznak a fotós autók. Fleischer e területen együttműködést ígért, ám azt is kifejtette, hogy pontos tájékoztatást nem képesek nyújtani, mivel oly sok tényezőtől függ, hogy egy adott autó egy adott pillanatban épp hol tartózkodik. 
A munkacsoport második kérése arra vonatkozott, hogy az eredeti képeket, melyeken az arcok és a rendszámok még látszanak, a Google záros határidőn belül semmisítse meg. Fleischer elmondja, hogy a kitakarási módszer bevezetése óta az eddigi gyakorlat is az volt, hogy az eredeti képek soha nem kerültek nyilvánosságra, csak azok, amelyeken a homályosító szoftver már elvégezte a munkáját. A munkacsoport elvárása gondokat okoz a Google-nek, mivel szükségük van az eredeti képekre később is, ugyanis a homályosítás nem működik száz százalékos hatékonysággal, ezért a fals pozitív beavatkozásokat ezek alapján tudják később korrigálni. A Google ezért csak arra tehet ígéretet, hogy ahogy a programjuk egyre jobb lesz, úgy igyekeznek majd a képmegőrzés idejét lerövidíteni. 
forrás: Index.hu

 

 Kamerázó rendőröknek ad tanácsot az ombudsman
2009. június 11.

Az adatvédelmi biztos szerint tájékoztatni kell a demonstrációkat biztosító rendőrségnek tájékoztatnia kell a résztvevőket arról, hogyan használja a kamerákat. Az ombudsmannál többen kifogásolták, hogy nem lehet tudni, a rendőrök csak megfigyelnek a kamerákkal, vagy rögzítik is a látottakat. 
Több olyan panaszos fordult az adatvédelmi ombudsmanhoz, akik azt kifogásolták, hogy a tüntetéseken a rendőrség kamerákat használ. "A panaszosok szerint a legtöbb esetben nem ítélhető meg, hogy a demonstrációkon kitett kamerák vajon folyamatosan rögzítik az eseményeket, vagy csupán megfigyelő funkcióval működnek, de felvételt nem készítenek" - áll Jóri András ombudsman csütörtöki közleményében. 
Az adatvédelmi biztos szerint nem lenne helyes, ha "a rendőrség az általa biztosított rendezvényeket függetlenül azok békés jellegétől mintegy rutinszerűen rögzítené". 
Jóri szerint nem szabad olyan benyomást kelteni az állampolgárokban, hogy "a demonstráción való részvételüket megfigyelik, illetve dokumentálják". Az ombudsman azt javasolja a rendőrségnek, hogy tájékoztassa a résztvevőket a demonstrációkon használt kamerák működéséről, "valamint arról a tényről, hogy a kamera csak rendőri intézkedés szükségessé válása esetén rögzít". 
forrás: Origo.hu

 

 Tetoválásról nem faggathatnak az állásinterjún
2009. június 5.

Cél nélküli adatkezelésnek minősül, ezért jogszerűtlen, ha egy munkaadó a munkavállaló családi viszonyairól, tetoválásairól vagy dohányzási szokásairól érdeklődik egy állásinterjún - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos vizsgálata. Az ombudsman szerint nem használhatnak hazugságvizsgálót sem, mert az tárggyá fokozza le a jelentkezőt. 
Jogszerűtlen és sérti a munkavállaló személyiségi jogait, ha az állásinterjún a munkaadó rákérdez a családi állapotra, a lakásviszonyokra, tetoválásra, dohányzásra, vagy ezekre vonatkozó kérdőívet töltet ki a jelentkezőkkel - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos, panaszok alapján vizsgálta a személyes adatok munkahelyi kezelését. 
A panaszosok több esetben is kifogásolták a munkaadók eljárását. Az egyik érintett cégnél például az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal akarták megállapítani, máshol pedig olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.
Jóri közleményében azt írta: az alkotmány értelmében Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog, és ez azt is jelenti, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról. A biztos szerint adatkezelésnek tekinthető, ha valakinek személyes életkörülményeivel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Ráadásul a munkavállaló alárendelt helyzetben van a munkaadóhoz képest, egy munkát kereső, kiszolgáltatott embernek nincs lehetősége mérlegelni, hogy kinek milyen célból adja meg személyes adatait.
A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltését lehet kérni, illetve olyan alkalmassági vizsgálatot lehet elrendelni, amely nem sérti a személyiségi jogait, és lényeges a munkaviszony szempontjából. A családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések az adatvédelmi biztos szerint nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, hanem cél nélküli adatkezelésnek minősülnek. A poligráfos vizsgálat Jóri szerint alapvetően sérti a munkavállaló jogait, hiszen "az érintettet az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le". 
forrás: Origo.hu

 

 Kamerákkal figyel a BKV 
2009. május 29.

Kísérleti jelleggel kamerákkal figyeli a BKV az egyik villamosának és egyik buszának utasterét péntektől. A kamerákat egy hannoveri villamosra, valamint egy Volvo buszra szerelik fel. A rendszer az adatvédelmi előírásoknak megfelelően zárt kialakítású lesz, a felvételeket 72 órán keresztül tárolja. 
Szükség esetén a felvételeket a BKV átadja a rendőrségnek, olvasható az MTI-nek megküldött közleményben. A kamerás megfigyelésről az utasokat magyar és angol nyelvű felirat tájékoztatja. Az új kamerás megfigyelőrendszer bevezetését a cég lépésről lépésre tervezi. A mostani kísérletet követően összegzik a tapasztalatokat, majd a BKV megteszi a szükséges intézkedéseket. A társaság reményei szerint ezzel az intézkedéssel nő az utasok és a járművezetők biztonsága. 
Az elmúlt hetekben többször is megtámadták a BKV alkalmazottait. Május 17-én két férfi kilökte a a 130-as busz sofőrjét a járműből, miután a vezető felszólította őket, hogy ne használják WC-nek buszt. A vezető súlyosan megsérült. Ugyanezen a napon az 52-es villamos vezetőjét is bántalmazták. Két férfi kétszer megütötte a BKV dolgozóját, aki könnyebben megsérült. A két ügyben Kocsis István, a BKV vezérigazgatója egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel. Május 26-án a ráckevei HÉV egyik kalauznőjét bántalmazták. 
forrás: MNO.hu

 

 Jóri: Jogsértő, ha a bank díjat számol fel a másolatkiadásért
2009. május 28.

Jóri András adatvédelmi biztos szerint a bankok ingyenesen kötelesek egyéni ügyfeleiknek másolatot kiadni szerződéseikről, ez adatvédelmi törvényből fakadó kötelezettségük; jogsértő, ha a másolat kiadásáért ügyintézési díjat számítanak fel.
Az adatvédelmi biztostól sajtóközleménye szerint egy panaszos kért állásfoglalást, mert az egyik legnagyobb hazai bankkal kötött személyi kölcsön szerződéséről másolatot igényelt, és a bank ezért ügyintézési díj formájában közel nyolcezer forintot kért. 
Jóri András megállapította: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a természetes személy ügyfelek esetében az is személyes adatnak minősül, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés a felek között milyen tartalommal jött létre, vagyis abból milyen jogok származtak, illetve milyen kötelezettségek keletkeztek. Ebben az aspektusban a polgári jogi szerződést tartalmazó okirat egy olyan adathordozó, mely nem más, mint az ügyfél ezen jogviszonyt érintő személyes adatainak az összessége. Abban az esetben tehát, ha a bank egyéni ügyfele tájékoztatást kér a banktól személyes adatairól, a tájékoztatást (másolatkérést) ingyenesen kell számára teljesíteni, ha az illető az adott évben még nem nyújtott be az adatkezelőhöz azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet. 
Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést azonban vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. 
forrás: MNO.hu

 

 Enged a hamburgi ultimátumnak a Google
2009. május 21.

A keresőcég válaszolt Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos ultimátumára. Előre jelzik, mikor és hol fotóznak, azonban mivel az információkat az Egyesült Államokban dolgozzák fel, a végterméket már lehetetlen ellenőrizni. 
"Pontosan, a határidő lejártakor reagáltunk az ultimátumra. A honlapunkon jelezzük, mikor és melyik városban közlekednek a kamerás autóink, így a háztulajdonosok előre közölhetik, ha nem akarják, hogy a házuk a fotókon szerepeljen. Leginkább azt szeretnénk, ha a képeken egyetlen személy sem látszódna. Mi ugyanis csak az utcákat és a házakat akarjuk megmutatni" - jelentette ki Stefan Keuchel, a Google szóvivője. A szóvivő hozzátette, hogy több egyeztetés során sikerült a részletkérdéseket is tisztázni. Keuchel rámutatott, hogy az adatvédelmi szakemberek legtöbb követelésének, például a járókelők arcának vagy a rendszámok felismerhetetlenné tételének kérdésében már korábban meg tudtak állapodni. 
Johannes Caspar üdvözölte a vállalat állásfoglalását, azonban továbbra is bírálta a Google-t amiatt, mert nem garantálta, hogy az eredeti felvételeken is felismerhetetlenné teszi az arcokat és a rendszámokat. Sőt, a szakember elmondta, hogy vannak olyan információik, miszerint az eredeti anyagokat a német leányvállalat már továbbküldte az Egyesült Államokba, hogy ott feldolgozhassák. Így viszont adatvédelmi szempontból gyakorlatilag lehetetlen a folyamat ellenőrzése és csak remélhetik, hogy minden az előzetes megállapodásoknak megfelelően történik. 
Caspar kifogásolta, hogy az internetes cég elutasította a feldolgozási folyamat végén az eredeti videók törlését. A cég azzal indokolta a döntését, hogy ezekre az anyagokra mindenképpen szükség van a szolgáltatás javításához. Ezt az érvelést viszont Caspar nem fogadta el és ez ügyben további egyeztetéseket kezdeményezett. A néhány napja kirobbant vitának azért van nagy jelentősége, mert a hamburgi adatvédelmi biztos foglalkozik a Google szolgáltatásainak németországi adatvédelmi értékeléseivel. 
A Google Street View-t egyébként tavaly szeptemberben már Németországban támadták, legutóbb pedig hazánkban Jóri András adatvédelmi biztos fejezte ki aggodalmait a vállalat utcákat fényképező autói miatt. 
forrás: SG.hu

 

 Közérdekű adat a miniszterek magánautó-vásárlása?
2009. május 21.

Nyilvános, és közérdekű adatnak minősül, ha például a miniszter vagy államtitkár a szolgálati autóját magánszemélyként megvásárolja - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos, aki szerint a gépjármű pontos típusa, évjárata és a vételár sem titkolható el. A biztos állásfoglalásáról csütörtökön tájékoztatta az MTI-t közleményben. 
Mint írta, több állami, önkormányzati költségvetéssel, vagyonkezeléssel összefüggő szerződés nyilvánosságát érintő kérdést kapott és válaszolt meg az elmúlt hetekben. Jóri András közölte: az általános szabály szerint a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden olyan adata nyilvános, amely nem esik valamely törvényi korlátozás alá, vagyis nem államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, védendő személyes adat. 
Ezért a közfeladatot ellátó szervek természetes személlyel kötött szerződéseinek - így a szolgálati autó megvásárlásának is - valamennyi lényeges adata nyilvános: a szerződő fél neve, a szerződés tárgya, a vételár, a fizetés módja. 
Mint az adatvédelmi ombudsman írta, a polgári törvénykönyv szerint az állami szervvel pénzügyi, üzleti kapcsolatot létesítő maga is köteles - kérésre - a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. 
Jóri András felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a szerződések tartalmazhatnak védendő személyes adatokat. Amennyiben egy közfeladatot ellátó szerv természetes személlyel köt szerződést, abban szerepelhetnek olyan személyazonosító adatok (például a lakcíme, anyja neve, személyi igazolványának száma, bankszámla száma), amelyek nemcsak a "civilek", hanem a közfeladatot ellátó személyek esetében sem nyilvánosak, hiszen ezek nem tekinthetők a feladatkörükkel összefüggő adatnak. Az adatok kiadásakor tehát ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni. 
A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi törvény kötelezi a közfeladatot ellátó szerveket, hogy biztosítsák az állami, önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre vonatkozóan a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. 
Ide tartoznak a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére a különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozó adatok, ha a fenti intézményekkel kapcsolatosak - tette hozzá. 
forrás: Hirextra.hu

 

 Jóri: A közbiztonsági tervezet elhibázott, alkotmány- és törvényellenes
2009. május 18.

Az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosa szerint a kormány tervezett közbiztonsági csomagja koncepciója elhibázott, emellett tételesen is törvény- és alkotmányellenes. 
Jóri András adatvédelmi biztos cikkünk nyomán az Indexhez eljuttatott állásfoglalása szerint alkotmányosan nem elfogadható, hogy alapvetően eltérő feladatokat ellátó szervek, szervezetek feladatköreit és az ezek ellátásához szükséges eszközrendszert egymáshoz nagyon hasonlóvá tegyék. A tervezet egyes paragrafusaiban található adatkezelést érintő rendelkezéseket sem az Alkotmánnyal, sem az adatvédelmi törvény szabályaival nem tartja összeegyeztethetőknek. 
Álláspontja szerint a tervezet arra tesz kísérletet, hogy a rendőrséghez tegye hasonlatossá a fegyveres biztonsági őrök, a természetvédelmi őrök, a mezőőrök, a közterület-felügyelők, a sportesemények rendezői és a polgárőrök jogosítványait, jogi lehetőségeit, például az igazoltatás kapcsán, holott ezen személyek és szervezetek eltérő feladatokat látnak el. 
"A közrend, a közbiztonság javítása, a hatékony bűnmegelőzés mint cél és feladat a rendőrség dolga és nem az említett személyeké vagy szervezeteké. A számukra biztosítani tervezett eszközrendszer túl széles, aránytalan jogkorlátozásra ad lehetőséget, így nem felel meg az alkotmányos követelményeknek" - írja Jóri. 
hirdetésAz adatvédelmi biztos véleménye szerint a tervezet koncepciójában elhibázott. Kétségesnek tartja, hogy alkotmányos indoka lenne annak, hogy a közterület-felügyelet ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezzen a térfigyelő kamerarendszerek működtetése, valamint az intézkedéssel érintett személyek személyes adatainak kezelése területén, mint a rendőrség.
Egy kamerarendszer működtetése önmagában alapjog-korlátozást valósít meg, mivel, az üzemeltetőnek hatalmi pozíciót biztosít(hat) a megfigyelt felett, s ez, illetve a megfigyeltségtől való puszta félelem indokolatlan önrendelkezési jogkorlátozáshoz vezet(het) a megfigyelt személy részéről.
A személyiségi jogok, és ezek között elsősorban a személyes adatokkal való rendelkezés jogának ilyen mértékű korlátozása az alkotmánybírósági gyakorlatban kiérlelt és alkalmazott alapjogi tesztek szerint csak kivételes esetekben lehetséges. A rendőrség feladatainak ellátásakor ez az eszköz indokolt és arányos, ám a közterület-felügyelet esetén az effajta jogkorlátozás túlzó, szükségtelen, hisz rendelkezésre állnak kevésbé jogkorlátozó, hatékonyabb eszközök is a cél elérése érdekében - mondja Jóri. 
forrás: Index.hu

 

 Leselkedő cégvezetők
2009. május 12.

Dolgozóink mozgását csak előzetes hozzájárulásukkal követhetjük nyomon. A rejtett megfigyelés a kamerákhoz hasonlóan a GPS esetében is tilos - derül ki az adatvédelmi biztos állásfoglalásából.
Munkáltatóként kizárólag akkor követhetjük céges autónk mozgását műholdas helymeghatározóval (GPS-szel), ha járművel közlekedő dolgozó a GPS használatához megfelelő tájékoztatása után, önként járult hozzá. Különösen fontos kitétel, hogy a nyomkövető még ebben az esetben is kizárólag a hivatalos munkaidő alatt működtethető. Korábban egy vállalkozásnál problémát okozott, hogy GPS rendszert szereltettek autóikba, amelyeket dolgozóik kötetlen munkaidőben használtak. A kötetlen munkaidő fogalmának értelmezése további nehézségeket vethet fel, ugyanis nyomkövetés szempontjából mindenképpen különbséget kell tenni az autó hivatalos és magánhasználata között - hangsúlyozza az adatvédelmi biztos. 
A GPS-ből származó adatokat az autóvezető, illetve az utas személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat azonban kizárólag akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy törvény rendeli el. Ezen kívül figyelemmel kell lenni a célhoz kötöttség és az arányosság elvére is. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a dolgozó engedélyének megszerzését követően is kizárólag logisztikai célból határozható meg az autó helyzete, követhető nyomon mozgása. Ráadásul csak azokat a beosztottakat lehet GPS-el figyelni, akiknek folyamatos ellenőrzése munkakörük miatt valóban elengedhetetlen, és csak akkor, ha más, enyhébb jogkorlátozással járó módon az ellenőrzés nem valósítható meg. 
Különösen fontos tehát, hogy a munkavállaló önkéntes, tájékoztatáson alapuló hozzájárulását mindig be kell szerezni. Ezt a foglalkoztatóval kötött külön szerződés, sőt, tulajdonképpen a munkaszerződés, vagy annak módosítása is tartalmazhatja. Munkaideje letelte után, azaz a dolgozó szabadidejében munkáltatója személyes adatait már egyáltalán nem kezelheti, magyarul a GPS-t sem használhatja. Az adatvédelmi biztos ennek biztosítására lehetséges megoldásként azt ajánlja, hogy a magáncélra is használható autókat, amiket a munka végeztével nem kell letenni, kapcsolóval szereljék fel, amellyel a műholdas nyomkövetés ki- és bekapcsolható.
Évek óta egységes az adatvédelmi gyakorlat abban a kérdésben, hogy főnökként, vagy tulajdonosként a munkavégzés, a dolgozók viselkedése általában véve nem figyelhető meg. Ezért nem lehet kamerát felszerelni olyan helyeken - többek között az irodákban sem -, ahol állandó munkavégzés folyik. A veszélyes munkaterület ugyanakkor kivétel a szabály alól, ha a dolgozók életének, testi épségének védelme indokolja a megfigyelést. Így például egy szerelőcsarnokban, vagy ipari üzemben működtethető a kamera. Fontos követelmény azonban, hogy a veszélyhelyzet tényleges és közvetlen legyen. Ez azt jelenti, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset, ami tulajdonképpen bármely munkahelyet jellemezhet, még nem indokolja a folyamatos megfigyelést.
Pihenőhelyiség, öltöző, zuhanyzó, mosdó semmiképp nem kamerázható be. Értékesebb raktárkészlet, nyersanyag, pénz, vagy más értéktárgy ellenben ilyen technikával is védelmezhető, így a raktárak, a raktárakhoz vezető folyosók, vagy a pénztárak kamerával is megfigyelhetők. Lényeges azonban, hogy erről a tényről jól látható helyen kell figyelmeztető táblát elhelyezni. Munkaidőn kívül, hétvégén, vagy ünnepnapon, amikor a munkahelyen általában senki nincs, a védelem szempontjából szükséges helyiségekben ugyancsak működtethető ipari kamera és a képrögzítésnek sincs különösebb akadálya. 
Munkahelyeken ezzel szemben csak akkor készíthetőek felvételek, ha a rögzítés célja, módja, a felvétel tárolási ideje és helye, valamint az adatkezelő ismeretében - az érintettek ahhoz egyértelműen hozzájárultak. Ha olyan helyen szerelnek fel kamerát - mondjuk egy üzletben a pénztárnál, ahol nem csak dolgozók, hanem vevők is megörökíthetők -, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy kérés esetén az érintettre vonatkozó képek soron kívül törölhetők legyenek. Alapkövetelmény továbbá, hogy a felvételek csak addig maradjanak fenn, míg arra feltétlenül szükség van. Fontos szabály az is, hogy az ilyen rendszerek, azaz a munkahelyi kamerák üzemeltetését be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba is. 
forrás: Vallalkozoinegyed.hu

 

 Google Street View - az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított
2009. május 7.

Jóri András adatvédelmi biztos szerint nem tisztázott, hogy mi az adatkezelés jogalapja a Google Street View esetében, hogyan érvényesül az érintettek hozzájárulási, és tiltakozási joga. Az ügyben jelenleg is folyik a vizsgálat. 
A szolgáltatás kapcsán az utcán tartózkodó járókelőkről, személygépkocsijukról, lakóházaikról készülnek nem valós idejű, személyes adataikat, például az arcot, rendszámtáblát, házszámot rögzítő fényképek. A nagyfelbontású digitális térfotókat az interneten teszi majd elérhetővé a szolgáltató a nyilvánosság számára, ezért az adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy sem a fényképezés, sem az azt követő közzététel során nem hagyhatók figyelmen kívül a magánszféra védelme és az adatvédelem szempontjai.
Jóri András tagja az Európai Unió 29-es Adatvédelmi Munkacsoportjának, amely jelenleg is vizsgálatot folytat a Google Stree View tevékenységével kapcsolatban. A biztos figyelemmel kíséri a szolgáltatással összefüggő adatkezeléseket, így például azt, hogy tájékoztatja-e a cég előzetesen az érintetteket a fényképezésről, adataik rögzítéséről, továbbá, hogy az arcokat, a rendszámtáblákat kitakaró szoftvert már az adatrögzítéskor automatikusan, vagy csak azt követően alkalmazzák-e.
Felhívja a figyelmet a szolgáltató tevékenyégével kapcsolatban arra, hogy a rögzített és kitakart, anonimizált képek semmilyen technológiai eljárással nem szabad, hogy visszaalakíthatók legyenek. Az arcok és a rendszámok automatikus kitakarásának módszere - ahogyan arról a Google is tájékoztatott - nem tökéletes, így előfordulhat, hogy az érintettek szándéka ellenére személyes adataik is felkerülhetnek a világhálóra. Bárkinek jogában áll tiltakozni személyes adatai ilyen módon való közzététele ellen, így biztosítani kell a lehetőséget és eszközt, amellyel a személyes adatokat tartalmazó fényképek eltávolítása kezdeményezhető, valamint a hatékony eljárást, amely a tiltakozás eszköze lehet.
Az adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra is, hogy egyes objektumok fényképezése nemzetbiztonsági érdekeket sérthet. A Google magyarországi szolgáltatásával kapcsolatos adatkezelés jogalapjára, az érintettek tájékoztatására, jogaik érvényesíthetőségére, az adatok biztonságos kezelésére vonatkozó biztosi álláspontot Jóri András az uniós vizsgálat eredményét is figyelembe véve alakítja ki. 
forrás: Technet.hu

 

 Jóri: Kötelesek kiadni a hangfelvételeket az ügyfélszolgálatok
2009. április 29.

Mérlegelés nélkül kötelesek kiadni a hangfelvételeket a telefonos ügyfélszolgálatot működtető társaságok az ügyfél kérelmére, így foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos. Ha első alkalommal kéri a telefonáló, akkor ingyenesen kell a hangfelvételt rendelkezésre bocsátani. 
Illetéktelen harmadik személynek azonban nem adhatók át a felvételek, olvasható az ombudsman hivatala által az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben. Mint írták, az adatvédelmi biztoshoz számos állampolgári panasz, illetve kérdés érkezett a beérkező hívásokat rögzítő telefonos ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban. 
Jóri András felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszerű adatkezeléshez a törvényi felhatalmazás és az érintett hozzájárulása mellett az is szükséges: az adatkezelés célját úgy határozzák meg, hogy abból egyértelműen felismerhető legyen mind a hívó, mind a hívott fél érdeke, s az adatkezelés céljának jól körülhatároltnak kell lennie. 
forrás: MNO.hu

 

 Vétózható lesz a Google Street View
2009. április 28.

A sorozatos tiltakozások miatt a Google kénytelen volt módosítani a szolgáltatásra vonatkozó szabályozást. A vállalat elsősorban az adatvédelmet erősítette és ezzel sikerült szimpatikusabbá tennie a Google Street View-t. 
A német felhasználóknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy még a rendszerbe való betöltés előtt megvétózzák az őket vagy a lakóhelyüket ábrázoló képek megjelentetését. A cég ezzel gyakorlatilag teljesítette az adatvédelmi szakemberek kérését és a lépés azonnal pozitív fogadtatásra talált. "Úgy vélem, hogy a Google jó úton halad, de folytatjuk a tárgyalásokat" - mondta Helga Naujok, a Hamburgi Adatvédelmi Hivatal munkatársa.
"Különleges adatvédelmi megoldásokat akarunk kifejleszteni" - közölte Peter Fleischer, a társaság adatvédelmi megbízottja, de az eszközökről részleteket nem akart elárulni. Stefan Keuchel, a Google szóvivője hozzátette, hogy azokban az országokban, ahol a Google Street View elérhető, a panaszok száma nagyon alacsony. Ennek ellenére a cég az együttműködést választotta az esetleges pereskedés helyett. A szolgáltatás jelenleg Németországban még nem érhető el, ennek ellenére komoly tiltakozások voltak. "Most, hogy sikerült megállapodnunk az adatvédelmi szakemberekkel, reméljük, hogy már az idén elindulhat Németországban is a Google Street View" - szögezte le Peter Fleischer.
A szolgáltatást korábban támadták az Electronic Frontier Foundation (EFF) képviselői, valamint nemrég osztrák adatvédelmi szakemberek is. A Google Nagy-Britanniában pedig kénytelen volt számos kényes fotót levenni az internetes térképének angliai utcaképei közül, mert felmerült, hogy azok személyiségi jogot sértenek. 
forrás: SG.hu

 

 Mit titkol Németország?
2009. április 25.

Németországban is nagy felzúdulást keltett, hogy a kormány adatvédelmi aggályokra hivatkozva nem akarja nyilvánosságra hozni, hogy kik kaptak az EU kasszájából közvetlen agrártámogatást. Brüsszel már szankciókkal fenyeget, és értetlenül áll a német kifogások előtt, amire eddig még sem a németek, sem mások nem hivatkoznak. 
Az országban nem csak az ellenzék, de a kormánypártok politikusai is arra szólítják fel a kormányt, hogy minél előbb tegyen eleget a kötelezettségének, amit az EU írt elő ugyan, de annak idején Berlin sem emelt kifogást.
Azzal érvelnek, hogy így az esetleges szabálytalanságok gyanúja merülhet fel. Ilse Aigner az illetékes miniszter még mindig adatvédelmi aggályokkal van elfoglalva, írja az azta.hu -, miközben a határidő április 30-ával lejár. A sajtó persze máris arra emlékeztet, hogy a segélyeket elfogadók maguk is nyilatkozatban járultak hozzá az adatok nyilvánosságához, tehát ki fog itt panaszt tenni?
Igaz sokan megjegyzik: a támogatásokat nem csak egyéni parasztok, de multik is megkapták, sőt olyanok is akik az adott területen golfpályát tartanak fenn. Csak nem itt van a gondok forrása? - teszik fel a kérdést. Az idén választási év van Németországban, így ilyen-olyan pénzek mozognak, össze-vissza az országban, ahogy az már máshol is lenni szokott. 
forrás: SzabadFold.hu

 

 Jóri szerint elfogadhatatlan az univerzális azonosító 
2009. április 20.

Az adatvédelmi biztos nem ért egyet a Nemzetbiztonsági Hivatal javaslatával, miszerint univerzális azonosítót vezessenek be a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében. 
Jóri András az MTI-nek azt mondta: elfogadhatatlannak tartja a hivatal javaslatát. Az Alkotmánybíróság közvetlenül az alkotmányból, és nem az adatvédelmi törvényből vezette le azt az értelmezést, hogy Magyarországon nem lehet általános személyazonosító. 
Egy államérdeket érvényesítő szerv, mint az NBH, mindenkor csak az alkotmányos keretek között érvényesítheti az állam érdekét, illetve a szabályozási javaslatainál is figyelembe kell ezeket vennie - hívta fel a figyelmet. A biztos megjegyezte: azért is furcsa az NBH felvetése, mert pont a nemzetbiztonsági szolgálatoknak rendkívül széles adathozzáférési joguk van. Ez sok szempontból aggályos, vagyis, Jóri András szerint inkább a jelenlegi jogosultságokat kellene felülvizsgálni. Mint mondta, a közeljövőben találkozik Laborc Sándorral, az NBH főigazgatójával és szeretné vele is megbeszélni a hivatal javaslatát. 
Az NBH elemzésében azt írta: jelenleg nem létezik univerzális azonosító, tekintettel arra, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a személyazonosító jel (úgynevezett személyi szám) univerzális azonosítóként való alkalmazása, illetve a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes. 
A személyazonosító jel helyébe lépő Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ), a személyi azonosító, illetve az adóazonosító jel külön-külön hatósági igazolványok kiállítására kötelezte az illetékes szerveket, illetve kikötötte azt is, hogy azok egy helyütt nem szerepelhetnek.
"Ennek következtében a hatósági adatbázisok önálló, egymástól független életet kezdtek élni" - szögezte le a hivatal. Mint írták, a jogalkotó szándéka szerint a hatóságok együttműködése a kötelező adatszolgáltatás információin alapulva valósulhat meg. Ez azonban valójában nem működik, a nyilvántartási rendszerek közötti átjárhatóság - az adategyeztetés hiánya miatt - nem biztosított. 
A kialakult helyzet következménye, hogy egy-egy személy vonatkozásában nem vizsgálható együtt a jövedelem, az adózás, az adó- és közterhek megfizetése, az egészségügyi, foglalkoztatási jogviszony, illetve a vagyonnyilvántartások - tették hozzá. 
Az NBH szerint a probléma nem elsősorban informatikai természetű, a kérdés megoldásához indokolt lenne az adatgyűjtés célhoz kötöttségének újraértelmezése. 
forrás: Hirado.hu

 

 Vége a fekete adatbázisoknak - büntethető lesz a spam-kereskedelem!
2009. április 16.

Büntethető lesz az e-mail címekkel való kereskedelem. Az adatvédelmi biztos hadat üzent a fekete adatbázisoknak, és a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezte. 
Több panaszos sérelmezte beadványában, hogy internetes postafiókjában olyan kéretlen üzenetekre (spamekre) bukkan, amelyekben e-mail címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat kínálnak megvételre a küldők.
Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy már maga a megkeresés, a tulajdonképpeni ajánlattétel is többnyire jogsértő módon történik. A hatályos törvények szerint direkt marketing célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. 
Emellett a megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, amelyek többnyire jogszerűtlen forrásból származnak, illetve ilyen célú felhasználásuk jogellenes az érintettek hozzájárulásának hiányában. A személyes adatokkal való ilyen kereskedelem súlyosan sérti nem csak a személyes adatok védelméhez való jogot, hanem beavatkozást jelent az egyének magánéletébe - véli az ombudsman.
Jóri András ezért a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezte, javaslata alapján akkor is büntethető lesz a személyes adatokkal való visszaélés, ha azt üzletszerűen vagy jogtalan haszonszerzés céljából követik el. A hatályos törvények szerint a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor büntethető, ha jelentős érdeksérelemmel jár, illetve egyéb körülményekkel társul. 
forrás: TechNet.hu

 

 Eljárás indulhat Nagy-Britannia ellen az internetes adatbányászat miatt
2009. április 14.

A brit adatvédelmi törvény átalakítását vonhatja magával az Európai Bizottság szigorú dorgálása, mely egy tavaly kirobbant, az internetezők böngészési szokásaival kapcsolatos megfigyelési botrány nyomán született. A Bizottság szerint a helyi törvények túl megengedők az internetezők szokásait felmérő szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal szemben, így az előfizetők jogai sérülhetnek. 
Nagy-Britannia legnagyobb távközlési szolgáltatója, a British Telecom tavaly áprilisban, a tiltakozó jogvédők nyomásának engedve ismerte be, hogy 2006-ban és 2007-ben több tízezer előfizetőjének internetezési szokásait és webböngészési aktivitását monitorozta és elemezte adatbányász eszközökkel, az érintettek tudta és engedélye nélkül. A BT az előfizetők gépe és az internet közé rakott Webwise nevű dinamikus phishingszűrő segítségével észrevétlenül gyűjtötte a böngészési adatokat, a szolgáltatást a vállalatnak egy brit reklámcég, a Phorm nyújtotta.
A Phorm szerepét később nem csak jogvédők, hanem a helyi távközlési hatóság, az Ofcom is vizsgálta, a botrány végül az európai törvényhozás által megalkotott jogszabályok végrehajtását felügyelő Európai Bizottság figyelmét is a helyi törvényi szabályozás joghézagjaira irányította. "Egy ideje figyelemmel kísérjük a Phorm-ügyet, és arra jutottunk, hogy a jogharmonizáció során Nagy-Britannia rosszul ültette át saját joggyakorlatába az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseit" -- nyilatkozta Viviane Reding távközlési biztos.
Reding szerint aggályos, hogy a brit törvények lehetőséget adnak a távközlési szolgáltatóknak arra, hogy az ügyfelek bizonyos, bizalmasnak minősülő adatait -- jelen esetben a böngészési szokásokról vezetett statisztikákat -- harmadik félnek adják át, a felhasználók megkérdezése nélkül. A szolgáltatók ilyenkor tulajdonképpen egy a jogszabály szövegében lévő kiskaput használnak ki, mely kimondja, hogy a cégeknek elég feltételezniük, hogy a felhasználó hozzájárult az adatgyűjtéshez. A Bizottság emellett azt is kifogásolta, hogy Nagy-Britanniában jelenleg nem működik olyan független, nemzeti felügyelőhatóság, vagy más szerv, mely a hasonló ügyeket megfelelően ki tudná vizsgálni.
A távközlési biztos üzenete egyelőre nem tekinthető ultimátumnak, ugyanakkor ha a brit törvényhozás nem változtat a helyi szabályozáson, egy utolsó figyelmeztetést követően szabálysértési eljárás indulhat Nagy-Britannia ellen az Európai Bíróságon. 
forrás: HWSW.hu

 

 Ausztriában is támadják a Google Street View-t
2009. április 10.

Jelenleg Bécs utcáit róják a Google autói, céljuk az osztrák főváros teljes feltérképezése a népszerű szolgáltatás számára. 
A járművön összesen nyolc kamerát helyeztek el és minden utcába betér. Adatvédelmi szakemberek máris aggódnak, pedig elvileg nem lenne miért. Az autóban lévő számítógépes szoftver ugyanis az emberek arcát és a rendszámokat pixelekkel takarja el és így teszi felismerhetetlenné. Adatvédelmi szempontból ez bőven elég védelem - vélik a Google munkatársai.
Ennek ellenére ismét támadják a szolgáltatást. Ezúttal az osztrák adatvédelmi szakemberek bírálták a Google Street View képviselőinek munkáját. "Ausztriában széles körű adatvédelmi előírások vannak. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ezek összhangban vannak a Google gyakorlatával" - jelentette ki Hans Zeger, az ARGE Daten nevű szervezet vezetője. A szakemberek azt javasolták az embereknek, hogy ha úgy érzik a fotózással megsértették a magánéletükhöz fűződő jogukat, készítsenek egy írásos beadványt, amelyben kérjék a felvételeke eltávolítását. Nos, a Google erre egyébként magától is lehetőséget biztosít.
A Google munkatársai első lépésként Bécs, Innsbruck és Salzburg utcáit akarják feltérképezni, azonban még kérdéses, hogy a felvételek mikortól lesznek elérhetők a Google Street View oldalain. "Még nincs konkrét időpont, de a magánélet védelmére különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Nem értem az aggodalmakat, mivel a Norc.at egy ideje ugyanilyen szolgáltatást nyújt és az ellen nem tiltakozott senki. Én egyébként a szolgáltatásban nem veszélyt látok, hanem például a turizmussal összefüggő reklámlehetőségeket Ausztria számára. Kiderül, hogy kinek milyen téli sport tetszik" - szögezte le Kay Oberbeck, a Google szóvivője.
A Google Street View jelenleg amerikai, brit, francia, olasz, holland és japán városok képeit tartalmazza. A fotózások elleni első tiltakozásokra tavaly szeptemberben Észak-Németországban került sor, majd tavaly decemberben Japánban ügyvédek és egyetemi professzorok a Google Street View leállítását kérték. A cég végül Németországban visszakozott és átmenetileg felhagyott a települések feltérképezésével. 
forrás: SG.hu

 

 Deutsche Bahn - újabb adatvédelmi aggályok merültek fel
2009. április 10.

Ismét magyarázkodnia kell Hartmut Mehdornnak, a német vasúttársaság vezetőjének, miután kiderült, hogy a konszern nem törölte az alkalmazottakról összegyűjtött dossziék egy részét. 
A cégvezető személye egyre inkább kínos a német kormány számára. A Deutsche Bahnt újabb botrány rázta meg és könnyen lehet, hogy az ügy miatt most már távoznia kell Hartmut Mehdornnak. Alxander Dix berlini adatvédelmi megbízott 64 oldalas jelentéséből ugyanis úgy tűnik, hogy az állami vállalat teljesen ellenőrzés nélkül működik. Nem elég, hogy megfigyeltette a munkatársait, de az iratok egy részét még mindig nem semmisítette meg.
"A DB AG-nél sok adatot a mai napig nem töröltek. Az egyik meggyanúsított dolgozónak még a bankszámláján történő pénzmozgásokat is megfigyelték 1999 decembere és 2000 közepe, valamint 2002. július 27. és október 7. között. Ezenkívül szintén ellenőrizték a konszern három üzleti partnerének bankszámláját" - olvasható többek között a dokumentumban. Az adatokat a német vasúttársaság vezetőinek a kölni Argen GmbH szállította.
Az akciók során gyakran a családtagokat is megfigyelték, például egyes beosztottak gyermekeit. A banki információkból kiderült, hogy valaki pénzt utalt át a gyermekének vagy az orvosának, illetve kiegyenlítette a felesége és a lánya egészségügyi számláját. "Aligha hihető, hogy ezek az adatok a büntetőjogi normák megsértése nélkül kerültek az Argen GmbH birtokába. A nyilvánvalóan illegálisan beszerzett iratokat azóta is a őrzi a konszern" - írta jelentésében Alexander Dix. Érdekes a Rubens felderítő akció is, amit a berlini Network Deutschland GmbH hajtott végre szintén a német vasúttársaság vezetőinek megbízásából. A felkért szakemberek a munkahelyi számítógépeken többek között magán jellegű adatok, banki pénzmozgások, utazási szokások és családi viszonyok után kutattak.
Ugyan az ellenőrzött személyekkel kapcsolatban már semmilyen gyanú nem áll fenn, a dossziékat nem törölték. Március végén derült ki, hogy a Deutsche Bahn vezetői éveken át betekintettek szakszervezeti e-mailekbe, sőt némelyiket törölték is a rendszerből. 
forrás: SG.hu

 

 Az etnikai adatgyűjtéshez keresik a "megfelelő megoldást"
2009. április 10.

Megoldási javaslatot készít az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman, hogy a 2011-es népszámláláskor megfelelő garanciák mellett, etnikai adatokat is lehessen gyűjteni. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman pénteken azt mondta: Jóri András adatvédelmi biztossal szoros együttműködésben keresik a megfelelő megoldást, ugyanis a kisebbségi civil szervezetek, önkormányzatok is úgy vélik, abban az esetben lehet kisebbségi kérdésekről beszélni, problémákat kezelni, ha megközelítőleg pontos számadatokkal rendelkeznek. 
Az ombudsman korábban arról beszélt, a 2011-es népszámlálásról szóló törvénytervezetből, amelyet véleményezésre küldtek el a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának. Kiderült, az adatgyűjtésben nem szerepel a kisebbségi tétel. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényjavaslat szerint nem tervezik a kisebbségi adatgyűjtést, és ez megfogalmazása szerint azt sugallja, Magyarországon nincsenek kisebbségek. 
A kisebbségi biztos szerint rendkívül fontos: a népszámláláskor viszonylag pontos képet kapjunk arról, hogy az ország egy adott területén milyen nagyságrendben élnek a kisebbségek, ugyanis így könnyebb felmérni a problémákat, majd megoldási javaslatokat találni a gettósodásra, a nemzetiségi oktatásra vagy arra, hogy milyen nemzetiségűnek tekinthető egy-egy terület vagy település. Kállai Ernő közölte: az adatvédelmi biztos és hivatalának munkatársaival már zajlik az egyeztetés, és az eddigi kiváló együttműködés folytatásaként hamarosan közös vizsgálatot indítanak a nemzetiségi oktatás kérdésében is. Hozzátette: a jövő nemzedék országgyűlési biztosával már elindult a kulturális javak és intézmények védelmére vonatkozó közös vizsgálatuk. 
forrás: MNO.hu

 

 Dolgozhatnak az APEH-nál pszichiátriai kezeltek
2009. március 27.

Dolgozhatnak a közszolgálatban, így az adóhatóságnál pszichiátriai kezelés alatt állók - ez derül ki Jóri András Független Hírügynökséghez pénteken eljuttatott állásfoglalásából. Az adatvédelmi biztos azért kezdett vizsgálódni, mert az APEH-nál a közszolgálati jogviszony létesítése előtt pszichiátriai vizsgálatoknak vetették alá a jelentkezőket.
Jóri András szerint nem zárhatók ki a közszolgálatból a pszichiátriai kezelés alatt állók. A kezelés ténye ugyanis nem jelenti azt, hogy a beteg közszolgálatba lépése a közigazgatási szerv törvényes működését bármilyen módon befolyásolná. Ráadásul a Pénzügyminisztérium rendelete ellentétes az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel is. Ez alapján ugyanis a rendelkezés hátrányos megkülönböztetésnek minősül - fogalmaz a biztos. 
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása után a pszichikai alkalmassági vizsgálatokról szóló rendelet egyes pontjait a Pénzügyminisztérium hatályon kívül helyezi. 
A rendelet szerint nem lehetne APEH-ellenőr, akinek 90-nél kisebb az IQ-ja. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője korábban azt mondta, hogy a felmérés lényege valójában a személyiségben rejlő biztonsági kockázatok kiszűrése. Egy ilyen tesztből a szakértők tapasztalatai alapján ki lehet szűrni a korrupcióra, szenvedélybetegségekre való hajlamot és a stressz-tűrő képességet is. A 90-es IQ- szintet nemzetközi tapasztalatok alapján határozta meg egy pszichológus csapat. Az IQ teszt alkalmazásához köthető adatkezelések jogszerűségét szintén vizsgálja az adatvédelmi ombudsman. 
forrás: Hirszerzo.hu

 

 Németország szigorítaná az adatvédelmi törvényt
2009. március 25.

Komoly vita alakult ki az európai uniós országban arról, hogy megengedhető-e vagy sem a jövőben a személyes adatok marketing célokra való felhasználása. 
A német kormány eredetileg azt szerette volna elérni, hogy a személyes adatokat kizárólag az illető beleegyezése után használhassanak fel a piackutató és marketingcégek. A német parlament belügyi bizottságának hétfői ülésén azonban számos szakértő aggodalmának adott hangot. Dr. Christoph Fiedler, a Német Újságterjesztők Szövetségének képviselője "a sajtó sokszínűsége elleni masszív csapásként" értékelte a kormány terveit. A szakember úgy vélte, hogy amennyiben az elképzelés megvalósul, úgy annak súlyos következményei lehetnek a sajtótermékek jövőjére nézve.
Rolf Schäfer, a Német Csomagküldők Szövetségének munkatársa szerint az üzletág számára nélkülözhetetlen a személyre szabott, célzott reklámok elhelyezésének lehetősége. Schäfer rámutatott, hogy a jelenlegi rendszer semmilyen módon nem hozható összefüggésbe az elmúlt évek adateltűnési vagy adatlopási ügyeivel. "A csomagküldés száz éves történetében nem fordult elő adatvisszaélési botrány" - közölte a szakmai szövetség képviselője. A szakember ráadásul furcsállta, hogy az előterjesztésben az is szerepel, hogy a fogyasztókat zavarják a hagyományos módon vagy elektronikus úton kapott reklámanyagok.
Hartmut Scheffler, a Német Piac- és Szociális Kutatóintézet szakértője azt követelte, hogy válasszák külön a piackutatást és a marketinget a személyes adatok kereskedelmétől. A címlistákat a hirdető cégek ne vásárolhassák vagy kaphassák meg. Peter Schaar német adatvédelmi biztos egyetértett a kormány szándékával és hangsúlyozta: az embereknek vissza kell adni az önrendelkezés jogát. Hadd döntsék el az állampolgárok, hogy kiadják-e a személyes adataikat a piackutató vagy reklámcégeknek. 
A gazdasági élet szereplőinek kritikáját támadta Cornelia Tausch, a Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központok munkatársa, aki azt mondta: a szigorítások után is lesz lehetőségük a hirdetőknek a személyes adatok megszerzésére és a célzott reklámok elhelyezésére. Dr. Thilo Weichert, a Schleswig-Holsteini Független Tartományi Adatvédelmi Központ szakértője szintén úgy nyilatkozott: az új szabályozás nem újabb gazdasági válságot okoz, hanem erősítheti a fogyasztók bizalmát.
Németországban azután erősödött fel a vita, hogy számos adateltűnési ügy borzolta a kedélyeket. A kormány és az adatvédelmi szakemberek meg akarják akadályozni az eltűnt vagy ellopott adatok illegális kereskedelmét és felhasználását, míg a reklámipar a jövőjét félti. 
forrás: SG.hu

 

 Büntetik az SMS spammereket
2009. március 23.

Szorulnak a kínai SMS spammerek. A kínai kormány ugyanis utasította az ország legnagyobb mobilszolgáltatóját, hogy kutassa fel és vonja felelősségre azokat a munkatársait, akik a közelmúlt SMS kampányaiért felelősek. 
Kínában több mint 600 millió mobiltelefon előfizető van, a kéretlen szöveges üzenetekben szétküldött reklámok pedig a legeredményesebb módját kínálják annak, hogy a hirdetők széles tömegeket érjenek el, annak ellenére, hogy ezzel kivívják az előfizetők haragját. "Az SMS spam rendkívül elterjedt ebben az országban, egyszerűen azért, mert működik. A mobilos hirdetések hatalmas piaca mindig is izgatta a befektetőket." - nyilatkozta a Reuters-nek Shaun Rein a China Market Research Group elemzőcég egyik vezetője. 
Az ország állami televíziója, a CCTV a közelmúltban arról számolt be, hogy a China Mobile Shandong tartományban lévő részlegének alkalmazottjai SMS spamekkel növelik a vállalat bevételeit. A kormány ezt követően utasította az ország legnagyobb és természetesen állami kézben lévő mobilszolgáltatóját, hogy keresse meg azokat az alkalmazottait, akik a felháborodást keltő kampányért felelősek, és szabjon ki rájuk büntetést. A China Mobile mellett Kína kisebb szolgáltatóit, a China Telecom és a China Unicorn nevű cégeket is arra kérték a hivatalos szervek, hogy tiltsák ki a reklámnak ezt a formáját a rendszerükből.
Nem ez az első eset, hogy büntetést szabnak ki a mobilon hirdetőkre. A kínai vezetés már évek óta próbál leszámolni a telefonos spamekkel. A kéretlen üzenetek elleni állami fellépés 2007-ben kezdődött, amikor egy kampány során kétszázmillió kínai előfizető kapott reklámleveleket a telefonjára. A kormányzat erőfeszítései azonban mindezidáig eredménytelennek bizonyultak, annak ellenére, hogy tavaly háromszáz reklámcéget zárt be és 14 ezer SMS forrást azonosított az informatikai minisztérium. 
forrás: Technet.hu

 

 Ombudsmani felszólítás a Magyar Rádiónak
2009. március 23.

A Társaság a Közszolgálati Rádióért fordult korábban az adatvédelmi biztoshoz. 
A civil szerveződés még tavaly ősszel intézett három kérdést az adatvédelmi biztoshoz, melyekre 2009. március 18-án érkezett válasz Dr. Jóri Andrástól. Az ombudsman a szervezet három felvetéséből egyben még vizsgálódni kíván, ám két ügyben jogellenesnek minősítette a Magyar Rádió eljárását.
Az első kérdés arra irányult, hogy a Magyar Rádió elnökének joga van-e olyan elnöki utasításhoz, melynek lényege, hogy - a törvényben meghatározottakon túlmenően - adatzárolást rendeljen el. Az ombudsman szerint ez a rendelkezés jogellenesen korlátoz, ezért felszólította az elnököt, hogy törölje utasításának ezt a pontját. A második kérdésben azt vetette föl a Társaság, hogy a Magyar Rádió honlapján nem minden ötmillió forint fölötti szerződés szerepel, így a CIB Bankkal kötött, 3,2 milliárd forintos jelzálog fedezetű hitelszerződés sem található meg. Az ombudsman válasza szerint a közmédium honlapján található információk nem felelnek meg az üvegzseb törvény rendelkezéseinek, ezért ebben az ügyben is megkeresi a rádió elnökét.
A harmadik kérdés lényege, hogy a Magyar Rádió elnöke több, nemzetközi versenyeken is díjazott honlapot zárt el a nyilvánosság elől, holott ezek - a Társaság meglátása szerint - szerzői jogilag rendezettek, és esetenként célzott állami támogatásokból hozták létre őket, még a közrádió dolgozóiként.
Ilyen például a Magyar Rádió első 75 évét részletesen ismertető honlap-rész, a rádió teljes archívumából válogató, tematikus Kincsestár, a Digitális archívum című összeállítás, a közmédium művészeti tevékenységét bemutató, nemzetközi díjat nyert Fülemile, illetve az Európán kívüli országok, népek kultúráját elemző, nívódíjas Világvevő is.
Az adatvédelmi biztos szerint ezek az információk és az archívum teljes állománya közérdekű adatként nyilvánosak, de a szerzői jogi védelem miatt további vizsgálatot kíván folytatni. A Társaság hozzátette: a közszolgálati médiumok archívumait az Állami Számvevőszék is vizsgálni fogja. 
forrás: Mediainfo.hu

 

 Adatvédelmi vizsgálat a YouTube ellen
2009. március 10.

Az Európai Bizottság a YouTube ellen folytat vizsgálatot, mivel úgy véli, hogy a Google videómegosztó oldala nem tartja be az adatvédelmi előírásokat az Európai Unió számára létrehozott csatornán az EU Tube-on. 
Azt ellenőrizzük a Google-nál, hogy mit tesznek az uniós tartalmat bemutató YouTube szolgáltatásokat használó felhasználókról szerzett információkkal. Mondta Joseph Hennon, az Európai Bizottság kommunikációs politikáért felelős szóvivője. 
Hennon az EurActiv-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az EU Tube-on megtekinthető videókon kívül probléma lehet az Európai Unió hivatalos honlapjain beágyazott YouTube tartalmakkal is. 
Brüsszel nem kíván drasztikus lépésekhez folyamodni. Az egyeztetés eredményeként vagy új szerződést kötünk a Google-al, vagy egy feltűnő adatvédelmi figyelmeztetés tüntetünk fel az EU-videókon. - mondta Hennon. A szóvivő szerint "elméletben lehetséges", hogy a vita eredményeként a Bizottság megszünteti az YouTube tartalmait. Természetesen fontolóra veszünk más csatornákat is, mint a Daily Motion. - amely a YouTube francia alternatívája, ugyanakkor kevésbé népszerű. 
Az EU végrehajtó testülete egyelőre kizárja annak lehetőségét, hogy más webes szolgáltatásokat (mint a Second Life vagy a MySpace) is igénybe venne. A biztosok közül három rendelkezik Facebook profillal (Meglena Kuneva, Louis Michelés Margot Wallström), míg Brüsszel a Twitteren való hivatalos megjelenést fontolgatja, mondta Hennon. 
A YouTube kapcsán leginkább a sütik okoznak gondot, mivel ezen a téren a Google és az EU intézményei eltérő politikát folytatnak. A sütik adat-darabok, melyeket a felhasználók számítógépei elraktároznak, ha meglátogatnak egy weboldalt, vagy igénybe vesznek egy internetes szolgáltatást. 
Az EU hivatalos honlapja ún. session sütiket használ, amelyek csak addig emlékeznek a felhasználók választásaira, amíg azok kapcsolódnak az adott holnaphoz. Amint elhagyják az Europa szervert, a sütik törlődnek. - magyarázta Hennon. 
A Google és így a YouTube azonban teljesen eltérő megközelítést alkalmaz. Az amerikai vállalat a sütik segítségével hónapokig megtartja a felhasználók adatait, így követve az interneten szörfözőket, hogy felmérje érdeklődésüket és fogyasztási szokásaikat. A YouTUbe adatvédelmi leírásában is elolvasható, hogy az információt ezután hirdetőknek adják el, akik ezek segítségével célzott reklámokat készítenek. 
A hivatalos adatok szerint az EU Tube csatornájáról létrejötte óta, vagyis az elmúlt 18 hónapban mintegy 14 millió videót töltöttek le. A Google adatbázisában megtalálható tehát az EU Tube minden felhasználójának webes története: a YouTube-on regisztrált felhasználókról személyes, másokról elektronikus profilt képes alkotni. Az Europa honlap átlagosan 500.000 látogatót vonz naponta. A Google őket is képes azonosítani, ha megnéznek egy YouTube videót az EU honlapján keresztül. 
A kérdés az Egyesült Államokban is fejtörést okozott. Az Obama adminisztráció végül úgy döntött, felhagy a kampányban alkalmazott gyakorlattal, és nem ágyaz be YouTube videókat a Fehér Ház honlapján. Az elnöki kabinet szerint azonban ennek nem adatvédelmi okai voltak. 
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsosa az EurActiv-nak elmondta: A YouTube erős, robosztus adatvédelmi politikával rendelkezik, hogy védje a felhasználókat. Bízunk benne, hogy a Bizottság meg lesz elégedve a módszereinkkel. 
forrás: EurActiv.hu

 

 Összeírják a banki adósokat - ki kerül a dicsőségfalra?
2009. február 62.

Az adatvédelmi biztos aggályai ellenére is benyújtotta a kormány az úgynevezett pozitív adóslistáról szóló javaslatát. A tervezetet jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés. A kormány indokolása szerint a teljes lakossági hitelnyilvántartás egyszerűbbé tenné és felgyorsítaná a kölcsönkérelmek elbírálását és felelősebb ügyfélmagatartásra is ösztönözne. 
Ez utóbbira szükség is lenne, mert a központi hitelinformációs-rendszer szerint tavaly év végén több mint 600 ezer embernek volt hitelmulasztása. A mutatók évről évre rosszabbak. Csak az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt a rossz adósok száma. Több esetben 10-15 tartozást is felhalmozott egy-egy család, az abszolút csúcstartó azonban két évvel ezelőtt 17-ig jutott el. 
A Bankszövetség már több mint öt éve szeretné elérni a teljes körű adóslista bevezetését, de az adatvédelmi aggályok miatt mostanáig nem lett törvényjavaslat a kezdeményezésből.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban még tavaly kidolgozott és aztán hónapokig "pihentetett" tervezet szerint az új hitelnyilvántartásba már a jó adósok is bekerülnének. A tárca szerint a cél - a vállalkozásoknál most is működő teljes listás rendszerhez hasonlóan - az ügyfél fizetőképességének jobb megismerése. A listán a hitel kérelmezője minden érvényben lévő hitelszerződésével, valamint az azokhoz kapcsolódó negatív eseményekkel együtt szerepel. Az adatokból pedig megállapítható, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért kölcsön törlesztési időszakában.
Az adatvédelmi biztos nem ért egyet a teljes körű adóslista létrehozásával. Már elődje, Péterfalvi Attila sem támogatta az elképzelést, amit Jóri András is elutasít. Korábban többször is úgy nyilatkozott: minden lehetséges eszközzel próbál fellépni ellene. Szerinte a pénzintézetek nem a jó adósokat, hanem a bankok számára legtöbb pénzt jelentő ügyfeleket válogatják majd ki a rendszer segítségével. 
A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás a korábban nem fizetők számára nem jelentené azt, hogy minden további hitelfelvételi lehetőségből kizárják őket. Ha rendezték tartozásukat, azok is kaphatnak majd kölcsönt, akik korábban fölkerültek a negatív adóslistára. Az új szisztéma, amennyiben azt az Országgyűlés is megszavazza, május elsejétől működik majd. 
forrás: Stop.hu

 

 Jogtalanul tagadta meg az OKM a tájékoztatást 
2009. február 25.

Jogtalanul tagadta meg az oktatási tárca Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének kérését, amely a Magyar Universitas Program keretében a felsőoktatási intézmények által PPP-konstrukcióban megkötött szerződések nyilvánosságra hozatalára irányult - foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos, miután Pokorni Zoltán az ügyben felkereste. Sió László az MTI-nek úgy fogalmazott: az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján bebizonyosodott, hogy az oktatási tárca jogtalanul járt el az ügyben. 
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője az MTI-nek elmondta: az adatvédelmi biztos megállapította, hogy több adatkezelő esetén annak a szervnek kell teljesítenie az adatkérést, ahová az igényt benyújtották. Mivel jelen esetben az adatkérést az oktatási tárcához nyújtották be, ezért a minisztériumnak a vonatkozó jogszabály alapján tájékoztatást kell adnia - idézte Sió az adatvédelmi biztos állásfoglalásában leírtakat.
Pokorni volt oktatási miniszter több alkalommal is kért tájékoztatást a PPP-s szerződésekről Magyar Bálint minisztersége idején és Hiller István tárcavezetése alatt is. Sió leszögezte: elvárják Hiller Istvántól, hogy haladéktalanul adja ki a kért dokumentumokat.
Sió szerint egyébként az oktatási miniszternek oka van rá, hogy nem adja ki a szerződés részleteit, mert szerinte azokat olyan előnytelen feltételekkel kötötték, amely minden létező konstrukciónál drágább. Az oktatáspolitikus szerint egyes intézményeknek 50-150 millió forinttal is növekedhet a törlesztő részletük a forintválság következményeként. 
forrás: HirTV.hu

 

 Merre megy a céges autó?
2009. február 19.

A munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározó eszközzel (GPS) a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala. Jóri András adatvédelmi biztos szerint a nyomkövető rendszer ebben az esetben is csak a munkaidő alatt működtethető. 
Az ombudsmanhoz egy cég egyik dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS-rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a dolgozók kötetlen munkaidejükben használnak. A kötetlen munkaidő ténye azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az autók hivatalos és magáncélú használata között. A munkavállalók nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPS-adatok lekérdezéséhez. 
Állásfoglalásában a biztos leszögezte, hogy a GPS-rendszerből származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a járműben tartózkodó személy személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat pedig a törvény értelmében csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendeli.
Az adatkezelésnek ezen kívül meg kell felelnie a célhoz kötöttség és az arányosság elvének is. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulásával logisztikai célból meg lehet határozni a jármű helyzetét. Csak azokat a dolgozókat lehet azonban ilyen módon követni, akiknek ellenőrzése a munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és az ellenőrzés nem valósítható meg más, enyhébb jogkorlátozással járó módon. 
forrás: HirTV.hu

 

 Új adatvédelmi szabályok Németországban
2009. február 17.

A Deutsche Telekom (DT) és a Deutsche Bahn (DB) ellenőrzési vizsgálatai miatt az elmúlt napokban egyre többen sürgették az adatvédelmi szabályok szigorítását, illetve megváltoztatását. 
Külön törvény biztosítaná a jövőben a dolgozók személyes adatait a munkáltatók megfigyelési akcióival szemben. Dr. Wolfgang Schäuble belügyminiszter Berlinben találkozott Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági miniszterrel, Detlef Scheele munkaügyi államtitkárral, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, valamint Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztossal. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az új törvény nem születhet meg néhány hét alatt és minden bizonnyal már csak a következő parlamenti választások után léphet majd hatályba.
A német kormány azt szeretné elérni, hogy visszaszoruljon a munkavállalók személyes adatainak illegális összegyűjtése, tárolása, elemzése és azok nem megfelelő módon való felhasználása. "Az alkalmazottak totális megfigyelése a munkahelyen semmi esetre sem megengedhető, éppúgy, mint ahogy az átvilágításuk vagy a különböző szempontok szerinti kiválogatásuk sem. Különösen komoly hiányosságok vannak a videokamerás megfigyelések, az információvédelem, az e-mailek és az internethasználat ellenőrzésének területén, de ugyanígy aggályos a magánnyomozók foglalkoztatása a dolgozók életének ellenőrzésére" - jelentette ki Olaf Scholz munkaügyi miniszter.
"Tény, hogy szükség van a munkahelyi információk, illetve a munkahelyen a személyes adatok védelmére. Szabályozni kell többek között, hogy a belső ellenőrzések során kik és milyen céllal férhetnek a személyekre vonatkozó anyagokhoz. Ezenkívül nem lehet gyanú nélkül adatokat összegyűjteni, tárolni és elemezni, valamint nem szabad a munkavállalók viselkedését teljes körűen ellenőrizni. Világosan tisztázni kell, hogy mi történjen a jövőben egy céghez jelentkező, de oda fel nem vett emberek személyes adataival. Ezeket célszerű a döntések után azonnal törölni" - hangsúlyozta Peter Schaar.
Petra Pau, a Die Linke belpolitikai szakértője ugyanakkor borúlátóan nyilatkozott: "Amíg a munkavállalók információit nem védi törvény a vállalatok túlkapásaival szemben, addig még sok, a DT és a DB akcióhoz hasonló ügyre derülhet fény a közeljövőben." 
forrás: SG.hu

 

 ENISA: adatvédelmi problémák vannak az e-okmányokkal
2009. február 9.

A szervezet azt szeretné, hogy ha az elektronikus igazolványokra vonatkozó közös európai uniós adatvédelmi stratégiát dolgoznának ki. Jelenleg minden tagállam eltérő megoldást alkalmaz.

Az Európai Unió Hálózati és Információs Biztonsági Hivatala (ENISA) kiadta jelentését az e-okmányok fejlődéséről. A szervezet a dokumentumban leginkább azt kifogásolja, hogy nincsen egy egységes elektronikus igazolványokra vonatkozó európai uniós adatvédelmi stratégia. Vagyis, ahány ország annyiféle e-irat; azok mind más és más adatvédelmi előírásoknak felelnek meg. Ezek az eltérések pedig nagyban megnehezítik a különböző elektronikus papírok egységesítését és felhasználását.
Az ENISA szakértői példaként említik, hogy jelenleg tíz különböző nemzeti e-igazolvány koncepció van érvényben és 13 továbbit terveznek az európai uniós tagországok. A legtöbb esetben a tagállamokban a hivatalos ügyek intézéséhez, adóbevallások online benyújtásához vagy nyomtatványok, beadványok beküldésekor használják ezeket az azonosítókat. De ugyanígy alkalmasak biztonságos digitális számlák elkészítésére is. A közeljövőben pedig használhatók lesznek például a könyvtári, a chat- vagy más szolgáltatásokhoz való hozzáférések biztosítására.
"A jelentésben arra is kitérünk, hogy a különböző megoldások esetében milyen technológiákat használnak. A digitális aláírás használatához például elengedhetetlen egy Smart-Card alapú rendszer megléte. Ezenkívül az állampolgárokat is tájékoztatni kell, hogy bátran fogadják el az új technológiákat" - közölte Ulf Bergström, az ENISA szóvivője. Az ENISA csak javasolhat és hasznos tanácsokkal, információkkal láthatja el az e-dokumentumokat bevezetni akaró tagországokat. A hivatal ennek ellenére úgy vélte, hogy a legpraktikusabb az lenne, hogy ha minden európai uniós tagállam ugyanolyan technológiai szinten álló megoldásokat alkalmazna.
"Az egyes tagországokban nagyon eltérő az adatvédelem. Éppen ezért csak akkor indulhat meg igazán a fejlődés ezen a területen, hogy ha ezt a kérdést megnyugtató módon rendezzük. A magánélethez való jog egy alapvető emberi jog. Ahhoz azonban, hogy ezt a jogot minden e-igazolvány tulajdonosának biztosíthassuk, idén is mindent el kell követnünk" - jelentette ki Andrea Pirotti, az ENISA igazgatója. 
forrás: SG.hu

 

 Nem hackerek támadták az ügyfélkaput 
2009. február 9.

Nem hackertámadás, hanem valószínűleg az üzemeltetés szabályainak megsértése okozta a hétvégén a kormányzati ügyfélkapu meghibásodását - közölte Jóri András adatvédelmi biztos. 
Az ombudsman közleményében azt írta: a helyszíni vizsgálat során arra nem kaptak választ, hogy hány ügyfél személyes adata vált egy időre nyilvánossá, és annak kiderítése is folyamatban van, hogy illetéktelenek módosíthatták-e a birtokukba került adatokat.
A vizsgálat következő szakaszában Jóri András áttekinti a központi elektronikus szolgáltató rendszer jogi szabályozását, belső eljárásrendjét, az üzemeltetés feltételeit és műszaki hátterét.
Budai Bernadett kormányszóvivő a hétfői kormányszóvívői tájékoztatón kérdésre válaszolva annyit mondott: bővebb információt csak a jelenleg folyó vizsgálat lezárása után tudnak adni az ügyfélkapu meghibásodásának ügyében. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Infokommunikációs Államtitkársága azt közölte, hogy jelenleg is folyik az átfogó vizsgálat a kormány informatikai biztonsági felügyelője vezetésével. A vizsgálat első eredményeiről és a kapcsolódó intézkedésekről Baja Ferenc infokommunikációs kormánybiztos számol be kedden sajtótájékoztatón.
A vasárnapi Bors arról írt, hogy több százezer adózó adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe, miután összeomlott a kormányzati informatikai rendszer, az ügyfélkapu. A lap értesülései szerint az oldalra bejelentkezők mások személyes adatait látták a képernyőn a sajátjuk helyett. 
forrás: FN.hu

 

 Negatív rekord: Az e-mailek 90 százaléka spam volt tavaly
2009. február 6.

A 2008-as évben mindössze a levelek 8,4 százaléka bizonyult legitimnek a Panda Security legújabb kimutatásai alapján. A 430 millió elemzett levél 89,88százalék-a egyszerű spamnek bizonyult, 1,11 százalék pedig rosszindulatú kóddal fertőzve érkezett meg a címzetthez. 
A spam többsége kiterjedt zombi-hálózatokon keresztül terjedt; az utolsó negyedéves adatok szerint akár 301 ezer fertőzött gép is dolgozhatott egyszerre. A spam a cégek számára nem pusztán kényelmetlenség kérdése, fejtegette Sándor Zsolt, a Panda Security magyarországi igazgatója. A spammel foglalkozni kell, tehát időbe és pénzbe kerül, ráadásul elviszi a sávszélességet a fontos dolgok elől. 
forrás: VG.hu

 

 Nem zárkózott el teljesen a kameráktól az ombudsman 
2009. február 5.

Az adatvédelmi biztos szerint a bankfiókok belső kameráinak minőségi cseréje nem vet fel adatvédelmi aggályokat. Jóri András azonban különösnek nevezi a bankfiókok külső környezetének kamerás megfigyelésére tett javaslatot, amelyet csütörtöki sajtókonferenciáján Bencze József országos rendőrfőkapitány ismertetett, olvasható az országgyűlési biztos hivatalának közleményében. 
A közterületet megfigyelő kamerák közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célú felszerelését és működtetését a rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat engedélyezheti.
A biztos szerint azonban a jóváhagyás előtt az önkormányzat köteles megvizsgálni, hogy valóban a térfigyelés az egyetlen eszköz, vagy vannak más, az alkotmányos jogokat kevésbé sértő megoldások is. A térfigyelés ugyanis jogkorlátozással jár, a felvételeken rögzített járókelők magánszférához és személyes adatokhoz fűződő jogának csorbításával. Másrészt a tapasztalatok szerint a kamerák nem visszafogják a bűnözést, csak átkényszerítik oda, ahol nincs térfigyelés - állapította meg a biztos.
A biztos szerint tisztázandó kérdés az is, hogy ha mégis a bekamerázás mellett döntenének, ki állná a költségeket. 
forrás: Hirtv.hu

 

 Nyomozzuk le családtagjainkat, segít a Google
2009. február 4.

A Google Maps hamarosan új szoftvert mutat be, amely mobiltelefonra telepítve lehetővé teszi, hogy a család mindig tudja, hol járunk éppen. A rendszer adatvédelmi aggályokat ébreszt, de a cég ígérete szerint a tartózkodási hellyel kapcsolatos adatokat nem tárolják. 
A Google 2007-ben mutatta be az első helymeghatározásra alkalmas szoftverét, akkor a felhasználók saját helyzetüket állapíthatták meg a Google Maps segítségével. A most bemutatandó, Latitude nevű szoftver ezt a gondolatmenetet viszi tovább: megosztja a helyzettel kapcsolatos információkat az ismerősökkel - írja az AP.
A cég termékmenedzsere szerint az alkalmazás a közösségi oldalak szemléletét házasítja össze a térképekkel és szórakoztatóbbá teszi azok használatát. Az adatvédelmi vonatkozással kapcsolatban a keresőóriás igyekszik leszögezni, hogy a nyomkövetési funkció könnyen kikapcsolható, a felhasználók helyzetének adatait pedig nem őrzik meg.
A rendszer az Egyesült Államokon kívül 26 országban működik (Magyarországon még nem), a helymeghatározáshoz mobiltelefon antennákat, GPS-t és WiFi kapcsolatot használ. A képernyőkön mindig a legfrissebb pozíció jelenik meg egy kis kép formájában. A szoftver használói dönthetik el, ki férhet hozzá ezekhez az adatokhoz. 
forrás: VG.hu

 

 Titokban ellenőrizte 173 ezer munkatársát a német vasút
2009. január 29.

A Deutsche Bahn nemrég kirobbant adatvédelmi botránya jóval nagyobb, mint ahogy arra előzetesen a szakemberek számítottak. 
Az ügy részleteibe a német parlament közlekedési, építésügyi- és városfejlesztési bizottságának szerdai ülésén nyerhetett a közvélemény betekintést. "A konszern 2002 és 2003 között a 240 000 dolgozója közül 173 000 esetében vizsgálta meg titokban a korrupció gyanúját" - ismerte el a testület előtt Wolfgang Schaupensteiner, a német vasút korrupcióellenes megbízottja. Mindez azt jelenti, hogy az alkalmazottak közel 75 százalékát vették górcső alá. A vizsgálatok során részletes listát készítettek, amin szerepelt az illető neve, címe, telefonszámai és a banki információi is. Ezeket az adatokat később a vállalat összehasonlította a 80 000 partnercége nyilvántartásaiban tárolt feljegyzésekkel és fájlokkal. 
A bizottság ülésén Alexander Dax berlini adatvédelmi megbízott közölte, hogy amennyiben bebizonyosodnak a törvénysértések, úgy a német szövetségi vasúttársaságnak az adatvédelmi előírások több rendbeli megsértése miatt mindenekelőtt pénzbírságot kell fizetnie. Két esetben ennek az összege elérheti a 250 000 eurót. A dolgozókat minden fajta előzetes gyanú nélkül világították át és ráadásul a vizsgálatok lezárulta után sem tájékoztatták őket. Az egész ügy Dax szerint leginkább egy számítógépes nyomozóakcióra hasonlít.
A 173 000 személyből 300-nál találtak bűncselekményre utaló nyomot, ebből körülbelül 100 esetben merülhetett fel a korrupció gyanúja. A vezetők közül 774-et ellenőriztek, de nem úszták meg az átvilágítást a közvetlen hozzátartozók sem, ugyanis 500 vezető férjét, illetve feleségét is lenyomozták. Ebben a csoportban összesen 12 esetben merült fel korrupció gyanúja.
Az SPD, az FDP és a Zöldek felháborodva fogadták az új botrányt. Uwe Beckmeyer, az SPD közlekedési szakértője leszögezte: az elhangzott számadatok hihetetlennek és elképesztőnek tűnnek. "Ezzel a titkos akcióval a német vasút gyakorlatilag minden munkatársát lehetséges bűnözőként kezelte" - nyilatkozta Winfried Hermann és Anton Hofreiter, a Zöldek két szakpolitikusa. "Arra hivatkozni, hogy a teljes dolgozói állomány átvilágítására a korrupcióellenes harc miatt volt szükség, egyszerűen abszurd. Az alkalmazottak többségének nincs köze a beszerzésekhez és a szerződéskötésekhez" - tette hozzá Horst Friedrich, az FDP képviselője. A parlamenti bizottság a következő ülésnapot február 11-re tűzte ki, és meghallgatja többek között a cég biztonsági és ellenőrzési részlegének vezetőjét is. 
forrás: SG.hu

 

 Az adatvédelmi biztos szerint szigorúbb szabályozás kellene
2009. január 29.

Az Európa Tanácsnak magasabb szinten kellene szabályoznia a nem minősített adatok hozzáférhetőségét - mondta Jóri András adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ombudsman szerint túlságosan enyhe a személyes adatokkal kapcsolatos visszaélések büntető szabályozása. 
A büntető törvénykönyvben az adatvédelmi törvény megsértése esetén eredetileg pénzbüntetést, illetve szabadságvesztést lehetett kiszabni, aminek enyhítését Majtényi László kezdeményezte - mondta az adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. A módosítás 'túl jól sikerült', így azóta ilyen büntetési tételeket csak jelentős érdeksérelem esetén lehet kiróni - tette hozzá Jóri András.
Az adatokkal való jogszerűtlen kereskedelem veszélyes lehet a társadalomra, az ombudsman ezért törvénymódosítást kezdeményezett. Mint mondta, a törvény most is szabályozza a minősített eseteket, ám mindenhol ott szerepel a jelentős érdeksérelem kitétel, ezért azt szeretnék, ha a mellé odakerülne az üzletszerű elkövetés is.
Jóri András megjegyezte: az ilyen jogsértéseket nem büntetőjogi, hanem államigazgatási, bírság jellegű büntetésekkel kellene szankcionálni. Ha nem a kívánatos helyzethez, hanem az európai átlaghoz viszonyítunk, Magyarországon jó a helyzet a nem minősített adatok hozzáférhetőségét tekintve, ám a döntés-előkészítő iratok körére ez kevésbé igaz - mondta az adatvédelmi biztos, megjegyezve: az Európa Tanácsnak magasabb szinten kellene szabályoznia a kérdést.
Mindig vitát generál, hogy az ilyen iratokban szereplő adatok nyilvánosak-e. Jóri András szerint igen. Az adatvédelmi biztos rámutatott: a döntés-előkészítéshez felhasznált adatok a döntés megszületéséig lehetnek nem nyilvánosak, mert előfordulhat, hogy egy adott tanulmányban szereplő információk állami érdeket sértenek.
Az ilyen adatokat 'szeretik eltitkolni', ezért úgy tűnhet, hogy nem jó a magyar helyzet. Ez talán a közállapotok hibája, maga a szabályozás jó megoldásokat tartalmaz - mutatott rá Jóri András.
forrás: Orinentpress.hu

 

 Ombudsman elé kerül a Centrum Parkoló ügye
2009. január 16.

Miután minden, a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel még folyamatban lévő peres ügye lezárul a parkolási cég gazdálkodási adatai nyilvánosságáért harcoló civil szervezetnek, a Lát-Kép Egyesület kész az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosához is fordulni - mondta lapunknak az egyesület elnöke. 
Hanzély Ákos emlékeztetett, hogy nemrég másodfokú döntést hozott a bíróság abban a perben, melyben arra voltak kíváncsiak: a Centrumnak 2000 és 2006 között milyen bevételei voltak, abból mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak az általuk beszedett parkolási bevételekből. Szerintük ez közérdekű adat. Ezt első fokon - tavaly szeptemberben - még a bíróság is így vélte, majd megváltoztatta a döntést. A másodfokú határozat szóbeli indoklásában az hangzott el, hogy a feltett kérdés nem értelmezhető, így a cég nem köteles kiadni az adatokat.
Van azonban egy másik, még folyamatban lévő perük is - tette hozzá Hanzély. Ebben már arra kérdeztek rá: a 2000 és 2006 közötti időszakban milyen, egymillió forint feletti szerződési voltak a cégnek - ez alapján szerintük a befolyó pénz legalább jelentős részének útja követhető. Baltai Levente, az egyesület jogi képviselője elmondta azt is: a pert első fokon megnyerték, várják a másodfokú tárgyalást. Próbáltuk elérni Szalai Annamáriát, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. jogi képviselőjét, de nem reagált megkeresésünkre. Nem könnyíti a tisztánlátást, hogy a bár a hét fővárosi kerület - I., II., VI., VII., VIII., XI., XII. - önkormányzati tulajdonú útjain a Centrum Parkoló Rendszer Kft. üzemelteti a 32 ezer parkolóhelyet, ám az önkormányzattal elszámolási viszonyban már nem ez a cég, hanem az azt 90 százalékban tulajdonló Centrum Parkoló Kft. áll. Utóbbinak többségi, 90 százalékos tulajdonosa Kupper András. Az ő unokaöccse - szintén Kupper András - az előző ciklusban a fővárosi közgyűlésben, jelenleg a XI. kerületben igazgatja a Fidesz-frakciót. 
forrás: Nepszava.hu

 

 Sértik jogainkat a mobilos hirdetések?
2009. január 13.

A személyes adatok védelmével foglalkozó amerikai szervezetek a mobil internet hirdetési piacának szigorúbb szabályzására kérik az ország kereskedelmi tanácsát. A javaslatra adott válaszból kiderülhet Barack Obama mennyire veszi komolyan a választások előtt tett, a szigorúbb adatvédelemre vonatkozó ígéretét. 
A mobiltelefonos hirdetések piaca rendkívül gyorsan növekszik Amerikában; a hirdetési formára fordított összeg idén meghaladta a másfél milliárd dollárt, de elemzők szerint három éven belül akár a hatmilliárd dollárt is elérheti. A reklámok értékesítésével foglalkozó cégek az emberek tartózkodási helyéről és netezési szokásairól szóló információkat is felhasználják, hogy minél pontosabban juttathassák célba a reklámüzeneteket. Ha például egy pizzéria közelében próbálunk pizzát rendelni az interneten a telefonunk segítségével, az olasz étterem hirdetése a rólunk gyűjtött információkat felhasználva nagy eséllyel meg fog találni minket. Jogvédők szerint azonban mindez sértheti a személyiségi jogainkat.
A mobilos hirdetési piac szabályzása nem tudja követni a hirdetők új marketing stratégiáit. Az amerikai jogvédők olyan biztonsági garanciák bevezetését szeretnék elérni, melyek segítségével az emberek eldönthetik, hogy milyen információkat használhatnak fel róluk a hirdetők. A szigorítás azonban nehéz helyzetbe hozhatja a piac szereplőit.
A Google közel 17 milliárd dolláros bevételének 99 százalékát adták az internetes reklámok tavaly, piacvezető szerepét pedig nagy részben köszönheti annak, hogy a náluk feladott hirdetések, a vetélytársakénál nagyobb eséllyel jutnak el olyanokhoz, akiket valóban érdekelhetnek. Mivel egyre többen használnak a mobilos internetezést lehetővé tevő eszközöket a cég jövője szempontjából kulcsfontosságúak a piacot szabályozó törvények.
A kereskedelmi tanács válasza a beadványra nehezen megjósolható. Eric Schmidt a Google vezérigazgatója aktívan részt vett az Obama kampányban és jó kapcsolatokat ápol a frissen megválasztott elnökkel, ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan számukra kedvező döntés születik. Elképzelhető, hogy az Obama adminisztráció a határozattal azt akarja majd bizonyítani, hogy a személyes kapcsolatok nem játszanak szerepet a döntéseiben. Azt sem lehet kizárni, hogy a jogvédők beadványa ráveszi majd a mobilos hirdetéssel foglalkozó cégeket, hogy komolyabban vegyék a személyes adatok védelmét és biztonsági garanciákat ajánlanak majd fel a felhasználóknak, elkerülve az állami beavatkozást. 
forrás: Piacesprofit.hu

 

 A távközlési adatok felhasználását bírálta Peter Hustinx
2009. január 13.

Nyilvánosságra hozta immár második idei állásfoglalását az úgynevezett E-Privacy irányelvvel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos. 
Peter Hustinx 20 oldalas jelentésében elsősorban az európai uniós tagállamok minisztertanácsát támadta, mivel az még a tavaly november 27-i ülésén lesöpörte az asztalról az Európai Parlament és az Európai Bizottság néhány a távközlési csomagot módosító javaslatát. A szakember támogatja a Chaos Computer Club és a Távközlési Adattárolás Munkakör (AV), valamint számos civil szervezet előterjesztését, ami szerint az irányelv 6.6a pontjának mielőbbi megváltoztatására van szükség.
Ez a pont ugyanis engedélyezné a távközlési cégeknek, hogy "biztonsági célokból" bármikor feldolgozzák a forgalmi adatokat, például, hogy ki kivel és milyen hosszú ideig beszélt telefonon vagy hogy mennyi ideig tartózkodott egy bizonyos oldalon. Hustinx úgy vélte, hogy ez a szövegrész visszaélésekre ad lehetőséget és gyengíti az amúgy sem tökéletes telekommunikációs adatvédelmet.
Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül azt szeretné elérni, hogy a különböző szervezeteknek, például a fogyasztóvédelmi csoportoknak vagy a szakszervezeteknek is legyen lehetőségük a jövőben bírósághoz fordulni az E-Privacy irányelv megsértésekor. A szakember ezenkívül azt akarja, hogy bővítsék ki a tájékoztatásra kötelezett cégek és intézmények körét a bankokkal, az online boltokkal és az egészségügyi szolgáltatókkal. Így egy adatlopás esetén az emberek értesülhetnének az esetről és megtudhatnák, hogy érintettek-e vagy sem.
Az EDPS vezetője végül, de egyáltalán nem utolsósorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az E-Privacy irányelvnek a magán tulajdonban lévő hálózatokra, például kávéházi, könyvtári vagy éppen repülőtéri WLAN-elérésekre is vonatkoznia kellene. Hustinx tavaly karácsony előtt hozta nyilvánosságra a 2009. évre vonatkozó prioritáslistáját. 
forrás: SG.hu

 

 Jóri: Jogszerűtlenül járt el a BKV 
2009. január 9.

Jogszerűtlen volt a BKV, amikor az általa követelés és pótdíjazás céljából tárolt adatokból kiválogatta azon személyekét, akik a fővárosi Gábor Áron utcában laknak - áll az adatvédelmi biztos pénteki közleményében. 
Jóri András állásfoglalásából kiderül, a Gábor Áron utcában lakók kifogásolták, hogy a menetrend módosításával a 91-es busz érinti az utcát. Szerintük ez környezetszennyező és felesleges. A BKV egyik akkori vezérigazgató-helyettese elrendelte, hogy válogassák ki a Gábor Áron utcai lakosok közül azok nevét, akiktől pótdíjat követel a közlekedési társaság, bizonyítva ezzel azt, hogy az ott élők is használják a járatot.
Az adatvédelmi biztos szerint személyes adat kezelése csak olyan olyan mértékben jogszerű, ami a cél elérése érdekében szükséges, és csak annyi ideig, amennyi a megvalósuláshoz kell. Jóri András felszólította a BKV-t, hogy hozzon intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható, hogy ilyen jogosulatlanul lehessen adatokat kigyűjteni a vállalat által kezelt adatbázisokból. A Gábor Áron utcaiak névsorát a BKV megsemmisítette. 
forrás: Hirtv.hu

 

 Vigyázz az adataidra, verd szét a hard diszket
2009. január 9.

Adatvédelmi okokból célszerű kalapáccsal szétverni a használt számítógépek merevlemezét, hívja fel a figyelmet egy brit fogyasztóvédelmi magazin.
A Which? című brit informatikai tesztmagazin szerint számítógépes bűnözők leselejtezett, használt gépekre vadásznak szeméttelepeken és aukciós portálokon, és speciális szoftverekkel helyreállítják a törölt fájlokat, amelyekből személyes adatokat nyernek ki. Ezek segítségével aztán válogatott csalásokat követnek el, például hitelkártyát igényelnek az áldozat nevében, és akár születési anyakönyvi kivonatot is tudnak szerezni. 
A Which? munkatársai nyolc használt számítógépet vásároltak az eBayen. Ingyenesen letölthető programokkal könnyedén helyreállítottak összesen 22 ezer fájlt, amelyeket az előző tulajdonos mind törölt a merevlemezről. "Egyre többen vásárolnak az interneten és napról napra többen használják a közösségi portálokat is, ezért aztán egyre több érzékeny, személyes adat kerül a számítógépekre" - mondta Sarah Kinder szerkesztő. "Nem is gondolná az ember, hogy milyen egyszerű visszaállítani a törölt adatokat."
A visszaélések elkerülése érdekében a magazin a már nem használt gépek merevlemezének teljes megsemmisítését ajánlja. Erre a kalapács a leginkább alkalmas eszköz. "Csak akkor vagyunk teljes biztonságban, ha fogunk egy kalapácsot és ripityára zúzzuk a merevlemezt" - mondta Kinder. 
forrás: Impulzus.ro

PPOS ©2004-2024