Privacy policy online services

ARCHÍVUM 2004

 Spam bírságok a liberális Hollandiában 
2004. december 28.

A holland kormány májusban hozott rendeletével szigorúan fellép a kéretlen e-mail küldők ellen. A területért felelős OPTA decemberben a nagyobb spamküldő szolgáltatókra csapott le első lépséként. Példát szeretnének statuálni a legmagasabb 42.500 eurós büntetéssel, amit ráadásul magánszemély ellen szabtak ki.
Az OPTA szerint nagy problémát jelent, hogy külföldi szerverekről érkezik a spam üzenetek jó része, ezért szorgalmazza egy az egész Unió területére kiterjedő információs ellenőrzőrendszer kialakítását.
forrás: Opta.nl

 Nem sérti az adatvédelmet a sztrádakamera 
2004. december 27.

A filmfelvevővel járőröző autók által rögzített felvételek korábban adatvédelmi okokból nem voltak felhasználhatóak a nemfizetők megbüntetésére. A közelmúltban azonban befejeződött az adatvédelmi felülvizsgálat, így a felvett képsorok alaján bírságolhat a sztrádavállalat. Pályánként három-három ilyen jármű járőrözik. Az M1-esen és az M3-ason két-két fix kamera figyeli továbbra is a járműveket. Emellett a későbbiekben is gyakran várahtó majd a pályákon "leállításos" ellenőrzés, mind a csomópontokban, mind a nyílt szakaszokon egyaránt.
Hatására az Állami Autópályakezelő Rt. szigorította a forgalom ellenőrzését és jelentősen növekednek azok a büntetési tételek, amelyket a bliccelésen tettenért autópályhasználóknak kell fizetniük.
forrás: Nepszava.hu

 Egymilliárd dollár a spammerek áldozatának 
2004. december 20.

Rekordösszegű, egymilliárd dolláros kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság annak az internetszolgáltatónak, amelynek szervereit évekkel ezelőtt elárasztották a kéretlen reklámlevelek. A károsult cég szerint az összeg behajtására nincs sok esély, de a precedensértékű ítélet elrettenheti a spammereket a törvénysértéstől. 
A CIS Internet Services tulajdonosa, Robert Kramer 300 spammert perelt be egy iowai bíróságon, akiktől 2000-ben napi 10 millió kéretlen e-mail érkezett a szolgáltató szervereire. Az ügyet tárgyaló amerikai kerületi bíróság az arizonai AMP Dollar Savingset 720 millió dolláros, a miami Cash Link Systemset 360 milliós bírság megfizetésére kötelezte. Az ítélet alapjául az az iowai törvény szolgált, amely szerint a károsultak minden egyes kéretlen reklámüzenet után 10 dolláros kártérítést követelhetnek. 
forrás: Index.hu

 Elnapolták a TASZ kontra Alkotmánybíróság pert 
2004. december 20.

A Fővárosi Bíróság januárra napolta el azt a pert, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért indított az Alkotmánybíróság ellen, közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt. A TASZ azt kérte a Fővárosi Bíróságtól, kötelezze az AB-t, hogy az adja ki azt az indítványt, amelyet Hende Csaba országgyűlési képviselő nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a kábítószerrel kapcsolatos büntető-jogszabály módosításáról, amelyben egyébként december 13-án már határozatot hirdetett az AB. 
A per első, hétfői tárgyalásán a felperes jogvédő szervezet képviselője, Schiffer András szerint az indítvány szövege olyan információt tartalmaz, amely önmagában alkalmas arra, hogy közéleti vita tárgya legyen. A jogi képviselő érvelése szerint az indítvány adatnak minősíthető, sőt közérdekű adat. Az alperes előbb zárt tárgyalást kért, de a bíró elutasította az indítványt. Az AB jogi képviselője azzal érvelt, hogy az alpereshez érkező indítvány nem adat, így nem vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. Fenntartotta, hogy az alperes nem tekinthető adatkezelőnek. 
forrás: Index.hu

 Részleges lakcím a Matáv online tudakozójában 
2004. december 17.

Az Adatvédelmi Biztos az NHH elnökéhez címzett megkeresésében kifogásolta a Matáv Rt. által működtetett online tudakozóban megjelenő adatok tartalmát. Nem értett egyet azzal a gyakorlattal, hogy a tudakozó a telefonkönyvvel ellentétben nem teszi lehetővé az előfizetők lakcímének részleges (házszám nélküli) közlését csak teljes megjelenést vagy kimaradást lehet kérni. A probléma kivizsgálására az NHH Hivatala Budapesti Igazgatósága piacfelügyeleti eljárást indított. Ennek során a Hatóság helyszíni ellenőrzést tartott a szolgáltatónál, illetve egyeztető tárgyalást folytatott a szolgáltató képviselőivel. 
A Hatóság osztotta az Adatvédelmi Biztos azon véleményét, hogy a jelenlegi - szolgáltató által vitatott jelentésű - jogszabályi rendelkezések alapján az online tudakozóban is lehetővé kell tenni az előfizető kérésre lakcímének részleges megjelentetését. 
A szolgáltató tudomásul vette a Hatóság álláspontját és az eljárás lezárása előtt benyújtotta módosítási javaslatát, melynek értelmében a részleges cím feltüntetését az online tudakozóban lehetővé teszi, így azon előfizetők esetében akik a telefonkönyvben ezt kérték, az online tudakozó sem fogja tartalmazni a házszámot. A módosítás bevezetésével egyidejűleg a szolgáltató honlapján tájékoztatást is ad a változásról.
forrás: Terminál.hu

 Megőriznék az SMS-t és az MMS-t a szolgáltatók 
2004. december 13.

A szabadságjogok durva megsértésének nevezte az adatvédelmi biztos azt az uniós tervezetet, amely szerint minden SMS-t, és képüzenetet egy évig tárolnia kéne a mobilszolgáltatóknak. A tervezet indoka a biztonság, és a terrorizmus elleni harc. Magyarország támogatja a javaslatot.
Az adatvédelmi biztos szerint ez felháborító lenne. "Olyan lenne, mintha a levelünket lefénymásolnák, és azt is egy évig tárolnák, hátha jó lesz még valamire, illetve valakik, azt valamilyen céllal elolvassák" - mondta Péterfalvi Attila.
forrás: RTLKlub.hu

 Adatvédelmi aggályok a biometrikus útlevéllel kapcsolatban 
2004. december 13.

Az Európai Unió illetékes bizottsága hétfői ülésén vita nélkül megszavazta, hogy a jövőben minden EU-állampolgár útlevelében két biometrikus azonosítót kell elhelyezni. Így a digitális fénykép mellett 2008-tól kötelezően az ujjlenyomatot is őrzi az útlevél. A szabályozás ellen korábban több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai adatvédelmi biztos is tiltakozott.
Magyarországon már meg is kezdődtek az előkészületek az új okmányok elkészítésére, az okmányirodák és a határőrség informatikai fejlesztésére. Az ujjlenyomatot egy mikrochip tartalmazza majd, amely láthatatlan lesz. 
A szabályozás ellen több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai adatvédelmi biztos - többek között Péterfalvi Attila jelenlegi és Majtényi László volt adatvédelmi biztos - is tiltakozott. Szerintük az ujjlenyomatokkal vissza lehet élni, mivel a segítségével számos személyes adat megtudható. 
forrás: origo.hu

 Európai kampány a spammerek ellen 
2004. november 27.

Hamburgban bejelentették a Lycos Europe nevű portál képviselői, hogy új, egész Európát felölelő kampányt kezdenek a kéretlen elektronikus levelek és feladóik ellen. Egy új akció keretében először védhetik meg magukat a spammerekkel szemben a felhasználók. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy egy különleges funkciókkal felvértezett képernyővédő segítségével a reklámlevelekkel bombázott felhasználók kollektíven vághatnak majd vissza a spammereknek. A harcba vetett képernyővédő többek között azért lesz különleges, mert nem csak az eredeti funkciójának fog megfelelni, hanem a segítségével az adott számítógépes felhasználó kérésekkel bombázhatja majd a kéretlen elektronikus reklámleveleket küldő személyek számítógépét, illetve az azok által használt szervereket.
Abban a pillanatban, hogy az adott felhasználó nem használja a számítógépét, az elkezdi futtatni a képernyővédőt, ami automatikus oldallekérésekkel kezdi el bombázni az ismert spamküldő e-mail címeket.
forrás: SG.hu

 Kilenc év elzárás vár a spammerre 
2004. november 15.

A valaha ismertté vált spammerek egyik legsikeresebbike naponta több mint 10 millió e-mailt küldött 16 párhuzamos, nagysebességű bérelt vonaláról. Jaynes vállalkozása meglepően jövedelmező volt: a vádirat szerint havi 750.000 amerikai dollárt keresett. Az e hónapban véget ért nyolc napos tárgyalás, mely végül bűnösnek találta a az alperest, fényt vetett a 30 éves, korábban fizikai reklámlevelek továbbítására szakosodott vállalkozó North Carolina-beli tevékenységére. 
A Leesburg állami esküdtszék kilenc éves elzárást javasolt Amerika első spam-kézbesítőket érintő ügyében. Az ítélethozatal várható időpontja 2005. február. 
forrás: pcforum.hu

 Három év még nem, de százezer forintos büntetés már járt spamelésért 
2004. november 12.

Év eleje óta keményedni látszik a spam elleni harc Magyarországon: az egyszerre két törvénybe is ütköző kéretlenlevél-küldésért százezer forintos büntetés vagy akár három évig terjedő szabadságvesztés is járhat, továbbá lefoglalhatják a spammelésre használt informatikai eszközöket és bezárhatják a spammer irodáját. A szankciók közül egyelőre csak a pénzbüntetést vették elő kelléktárukból a hatóságok -- igaz, azt már többször is. Százezerbe is kerülhet egy kéretlen levél.
Azok a hazai spammerek, akik e-mail címek gyűjtögetésével alapozzák meg tevékenységüket -- feltéve, hogy a címek gazdái nem járultak hozzá az adatkezeléshez -- az adatvédelmi törvényt sértik meg, és a büntető törvénykönyv rendelkezése alapján akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Ilyen büntetés kiszabásáról nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy egy spamből bírósági ügy lett volna.
Idén év elején a fogyasztóvédelem vette át a stafétabotot a spam elleni küzdelemben a korábbi illetékes hatóságtól, a Hírközlési Felügyelettől. Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy idén már 30-40 bejelentés érkezett hozzájuk, melyek mindegyikét reklámfelügyeleti eljárás keretében vizsgálták.
Egy esetben bizonyosodott be, hogy a bejelentő korábban valóban hozzájárulását adta egy vállalatnak hírlevél küldésre, ám később erről megfeledkezett, és feljelentette a spamnek vélt levél küldőjét. A többi esetben beigazolódott a spammelés gyanúja, a felügyelőség pedig a tevékenység megtiltását, illetve -- gyakrabban -- ötvenezer forintos pénzbírságot szabott ki. Néhány esetben -- visszaeső spammerekre -- százezer forintos bírságot is kirótt a hivatal.
forrás: HWSW.hu

 Három év börtönre számíthatnak a fotózó kamerás mobilosok 
2004. november 11.

Az új-zélandi törvényhozók várhatóan hamarosan meg fogják szavazni azt a törvénytervezetet, mely kimondja, hogy a megfelelő engedélyek hiányában tilos fényképeket készíteni a mobiltelefonok segítségével. Az előreláthatólag a jövő esztendőben hatályba lépő törvény meglehetősen szigorú, ugyanis a vétkesnek talált mobilosok adott esetben akár három esztendőre is rács mögé kerülhetnek.
A kamerás mobilok világszerte egyre több problémát jelentenek. A gyárak attól félnek, hogy az ilyen készülékek révén fel fog lendülni az ipari kémkedés, a japán könyvkereskedések számára pedig komoly veszteségeket okoznak a kamerás készülékekkel dolgozó, úgynevezett digitális bolti tolvajok, akik lefényképezik, majd pedig otthon díjmentesen elolvássak a különböző könyveket. Egyre több öltözőben is tiltják a kamerás telefonok használatát, ugyanis az utóbbi időkben elszaporodtak az ezen eszközökkel elkövetett kukkolásos esetek. 
forrás: Terminál

 Még idén megjelenhetnek az első elektronikus útlevelek 
2004. november 1.

Az Egyesült Államokban még az idén megjelenhetnek az első elektronikus útlevelek, amelyek az illetékesek reményei szerint meggyorsítják az azonosítást és megnehezítik a hamisítók dolgát. 
Az elektronikus útlevelek - más néven "okos útlevelek" - bevezetését tucatnyi ország fontolgatja, miután az Egyesült Államok - amely a szeptember 11-i terrortámadás óta jóval szigorúbban őrzi határait - ragaszkodik bevezetésükhöz. Az amerikai Külügyi Hivatal nemrég négy vállalatot kért fel a tervezet elkészítésére, és ha minden jól megy, a kormányzati tisztviselők még az év vége előtt megkaphatják az új azonosítókat, míg az állampolgárokhoz a jövő év tavaszán kerülnek ki az első elektronikus útlevelek. A Külügyi Hivatal 2005 végére egymillió útlevél kiadásával számol, és a tervek szerint 2006 végére már minden új útiokmány tartalmazni fogja a speciális azonosító chipet. 
Saswato Das, az Infineon Technologies szóvivője elmondta, hogy az elektronikus útlevelekben található chip - amely az emberi hajszálnál is vékonyabb - tartalmazni fogja a tulajdonos nevét, születési adatait, és egy 64 KB-os memória egységet, amelyben eltárolhatják az illető fotóját, ujjlenyomatát és íriszfényképét is. Az Infineon a francia BearingPoint, valamint az izraeli Axalto és SuperCom vállalatokkal együtt esélyes a pályázat elnyerésére.
A szóban forgó rádiófrekvenciás azonosító-chipek (RFID) nagyban hasonlítanak a kereskedelemben használt chipekhez, de jóval többet tudnak azoknál, és akár 10 évig is megőrzik az adatokat. A több funkció és a tartósság azonban nagyobb árat is jelent: míg a kereskedelemben használt hagyományos RFID chipek ára nem haladja meg az egy dollárt - és ez az ár várhatóan tovább csökken - az útlevelekben alkalmazandó chipek darabonként 10 dollárba kerülnek, így a leendő tulajdonosoknak is többet kell majd fizetniük az okmány kiállításáért. 
Az elektronikus útlevelek bevezetését azonban nem mindenki támogatja: nemrég tucatnyi, főleg amerikai és angol polgári jogi szervezet juttatta el petícióját az ENSZ megfelelő bizottságához, amelyben a bevezetés elhalasztását kérték, és felhívták a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára.
forrás: SG.hu

 Novemberben a kormány elé kerülhet az információszabadságról szóló törvény 
2004. október 26.

A tervek szerint novemberben dönt a kormány az információszabadságról szóló törvény koncepciójáról. A jogszabály lényege, hogy a közpénzből keletkezett közérdekű adatokat, bírósági ítéleteket a hivatalos szerveknek elérhetővé kell tenniük az interneten. 
Szakmai konferenciát rendeztek az információs szabadságról szóló törvényről a Közép-európai Egyetemen (CEU) kedden. Az 1992-es, személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény nagy lépés volt az információszabadság terén, de sem az eredeti jogszabály, sem annak 2003-as felülvizsgálata nem foglalkozott az elektronikus információszabadsággal, miközben a technológiai fejlődés alapvetően befolyásolja az információs jogok gyakorlását. 
A törvény egyik célja, hogy az interneten létrehozzon egy mindenki által elérhető, ingyenes, hivatalos és teljes jogszabálygyűjteményt. A magyar jog sajátossága, hogy rendkívül sok a módosító jogszabály, ezért különösen fontos, hogy az interneten elérhető joganyag gyorsan kövesse a változásokat. Az információs szabadságról szóló törvény alapjául az Eötvös Károly Intézet két tanulmánya szolgált. Újdonság, hogy a törvény kétszakaszos előkészítésen megy keresztül, először a koncepciót, majd a normaszöveget dolgozzák ki. A www.informacioszabadsag.hu oldalon már most lehet észrevételeket, javaslatokat megfogalmazni a tervezetről. 
forrás: Magyarország.hu

 Tilos pénzt kérni a részletes telefonszámláért
2004. október 25.

Az Európai Bíróság ítélete értelmében a telefonszolgáltatók nem kérhetnek külön pénzt azért, hogy a felhasználónak részletes telefonszámlát küldenek ki.
A döntés az Európai Bizottság kontra Ausztria perben született. 
Az alpesi állam eddig nem kötelezte telefonszolgáltatóit arra, hogy a részletes hívásinformációkat tartalmazó telefonszámlákat extra költség nélkül állítsa ki, azzal érvelve, hogy annak adatvédelmi kihatásai vannak. 
A Bíróság elutasította az osztrákok érvelését, mondván, e gyakorlat szerint az előfizető csak következtethet a hívások számára, illetve azok költségeire, de nem tudja azonosítani a hívásokat, és így megállapítani, hogy azok valóban meg is történtek.
forrás: Világgazdaság

 Előrelépés az új uniós útlevél ügyében
2004. október 20.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország belügyminiszterei támogatásukról biztosították, hogy digitális ujjlenyomattal és az arcfelismerést lehetővé tevő biometrikus azonosítókkal lássanak el valamennyi európai uniós útlevelet még 2006 vége előtt. 
Az EU öt legnagyobb tagállamának képviselői arról is döntöttek, hogy a terroristagyanús személyekről közös listát készítenek. Egyetértés híján viszont változatlanul nem tudtak dönteni a potenciális bevándorlók Afrikában felállítani tervezett táborairól. 
forrás: Világgazdaság

 Jobb lesz a rosszadós-lista 
2004. október 15.

Méltányosabb lesz, kifogásolási lehetőséget is nyújt majd a bankközi adósnyilvántartás az elképzelések szerint. A garanciális változtatásokkal a bankok is egyetértenek.
A Magyar Bankszövetség nagyrészt támogatja az igazságügyi tárca méltányosabb személyi adósnyilvántartásra irányuló javaslatát. Feltételezhetően a szövetség készíti elő egy a jelenleginél pontosabb, garanciális elemeket is tartalmazó törvénymódosítás alapját. Erre még csak elképzelések vannak. A munka résztvevői mindenesetre törekszenek arra, hogy a hitelintézeti törvény idevágó, szétszórt rendelkezései – a fogyasztóvédelem növekvő fontosságára is figyelemmel – lehetőleg külön fejezetben, áttekinthetően kapjanak helyet – tudta meg a Világgazdaság. A szabályozásban fontos szempont lesz az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a nyilvántartásba vétel feltételeinek rögzítése és a jogorvoslati lehetőségek kidolgozása. Felmerült egyebek közt az is, hogy bizonyos időszakokban az ügyfél ingyenesen tudakozódhasson az ő védelmét is szolgáló regisztráció adatairól. 
Mint arról lapunk beszámolt: az Igazságügyi Minisztérium szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a hitelintézeti törvény vonatkozó szabályai az adós személyiségi és vagyoni jogait egyaránt hátrányosan érintő hiányosságokkal bírnak. Az érintett úgy kerül fel az adósok feketelistájára, hogy az ellen nincs védekezési lehetősége. A „listás” pedig nemigen számíthat kedvező döntésre esetleges újabb hitelkérelmének elbírálásakor. Az igazságügyi tárca méltánytalannak tartja, hogy a rossz adós öt évig szerepel a regisztrációban, tekintet nélkül arra, mekkora kölcsönből, hogyan, mennyit törlesztett, mivel tartozik, illetve miért – neki felróható okból-e, vagy önhibáján kívül – mulasztott. 
A bankszféra képviselői egyetértenek azzal, hogy az adós időben történő értesítése, figyelmeztetése a nyilvántartásba vételről valóban nem nélkülözhető. Már csak azért sem, mert az érdekelt pótolhatja késedelmét, ami a hitelintézetnek is a legkedvezőbb megoldás. Még kérdéses, melyik szerv bírálná el az adós előzetes kifogását. Ugyancsak vitás, hogy panasza megítéléséig listára vehető-e, vagy sem. A bankok szerint a nyilvántartás megbízhatóságát és használhatóságát veszélyeztetné, ha a felvétellel meg kellene várni egy esetleg elhúzódó procedúra végét. Álláspontjuk, hogy a mulasztó nem kerülhetné el a nyilvántartást, ahonnan természetesen rögtön törölnék kifogásának kedvező elbírálása esetén. 
forrás: Világgazdaság

 Adatvédelmileg aggályos a mikrocsipes útlevél 
2004. október 11.

Az adatvédelmi biztos elhamarkodottnak tartja a biometrikus azonosítókat tartalmazó mikrocsipes útlevelek kibocsátásáról szóló terveket - írja a Népszabadság. Péterfalvi Attila közölte: az új dokumentum bevezetéséhez legalább egy kötelező uniós jogszabályra vagy hazai törvénymódosításra lenne szükség. 
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a mikrocsipes útlevelek ügyében még az EU-ban is csak kérdőjelek vannak, miközben a magyar illetékesek már a dokumentumok előállításának költségeiről beszélnek. Péterfalvi szerint kérdés az is, egyáltalán alkotmányos-e az új eljárás.
A tervek szerint az EU huszonöt tagállamában 2007-től mikrocsippel ellátott úti okmányt bocsátanának ki, amely kizárólag az egyénre jellemző biológiai adatokat tartalmazná. Az elképzelések szerint az útlevél borítójába vagy adatoldalába szemmel felfedezhetetlen nyomtatott áramkört építenének be. Az Egyesült Államok pedig a jövő év októberétől követeli meg - a terrorizmus elleni harc jegyében - a biometrikus adatokkal is ellátott útleveleket.
Az európai adatvédők ellenzik, hogy - az új EU-útlevél kapcsán - 450 millió emberre vonatkozó adatbázis épüljön ki - írja a Népszabadság. Szerintük a tagállamoknak garantálniuk kellene az adatok biztonságát, valamint olyan rendeletet sürgetnek, amely meghatározná, kinek és milyen célból lehet hozzáférése a tároló rendszerhez. A szakemberek szerint az elérendő célokhoz nincs szükség az uniós polgárok ujjlenyomatának tárolására, de végképp ellenzik az olyan csipkártyák meghonosítását, amelyek adattartalmáról a polgároknak fogalmuk sincs. 
forrás: Euro.hu

 Kész az infoszabadságról szóló törvénytervezet 
2004. szeptember 28.

Az IHM tézisek formájában szakmai vitára bocsátotta az elektronikus információszabadságról szóló törvényről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosításának tervezetét. 
A minisztérium szerint az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférhessen.
Ősszel kerül az Országgyűlés elé az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) elektronikus információszabadságról szóló törvénytervezete és az adatvédelmi törvény hozzá kapcsolódó módosítása. Az utóbbi szükségszerűségét az informatikai eszközök és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások térhódításával indokolják. A személyes adatok védelmével kapcsolatban 2003-ban már módosították a törvényt, de az IHM szerint most már a közérdekű adatokhoz való hozzáférés vonatkozásában is változásra van szükség. A törvénytervezet illetve a jogszabály-módosítás kapcsán megszületett tézis szerint az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférhessen, ehhez pedig megfelelő intézményrendszerre és eljárásokra van szükség. Az információszabadságnak bíróság előtt kikényszeríthető alapjoggá kell válnia. 
forrás: IT.News

 Elindult a jelölés a Nagy Testvér díjra 
2004. szeptember 15.

Idén negyedik alkalommal osztják ki a Nagy Testvér Díjat azoknak az állami szervezeteknek, magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek leginkább megsértik az elektronikus magánszférát. 
A jelöléseket szeptember 28-ig lehet leadni az esemény weboldalán. Ezt követően a zsűri ellenőrzi a beérkezett információkat, és tájékoztatja az érintetteket is, akik megtehetik ellenvetéseiket. A magánszféra védelméért legtöbbet tevő szervezet vagy magánszemély a pozitív e-privacy díjat nyeri el. A jelöltek listáját november 11-én teszik közzé az interneten, ahol november 25-ig lehet majd arra szavazni, hogy ki nyerje el közülük a közönségdíjat. A díjátadó november 25-én lesz. 
forrás: Index.hu

PPOS ©2004-2024